MUZEUM@DIGIT 2017 előadások

 

Simone Stoltz: Médiaoktatás az örökségi szférában

Az örökséggel foglalkozó intézmények médiahasználat terén elképesztő adatokkal rendelkeznek. Információközvetítőként és –befogadóként az intézmények önmagukban is médiumnak tekinthetőek. A munkánkat és életünket befolyásoló technológiai innovációk új készségek elsajátítását kívánják meg, és az intézményeknek is szükséges új hozzállást kialakítani a közönséggel való kommunikáció terén. A médiaoktatásban sokszor a generációs különbség nehezíti meg a digitális stratégia elképzelését, ezért a jövőbeli szakemberek képzésében arra kell törekedni, hogy a médiával kapcsolatos munkához szükséges készségeket és kompetenciákat is elsajátíthassák a hallgatók.  

 

Elżbieta Wysocka: Filmarchívumok és új média gyűjtemények a művészeti múzeumokban

Az új médiaművészetet gyűjtő intézmények – a megfelelő eszköz hiányában – rákényszerültek arra, hogy újfajta, mindent átfogó dokumentációs modellt határozzanak meg, és egy olyan szoftvert hozzanak létre, amely lehetővé teszi a komplex, idő-alapú média alkotások leírását. Okos fejlesztéssel egy gyűjteménykezelő rendszer képes lehet arra, hogy megjelenítse egy médiaművészeti alkotás életciklusát és új szövegkörnyezetbe helyezze a leírásokat, továbbá hogy megalapozza a katalogizálás feltételeit – figyelembe véve a tárgy egyéni jellemzőit. Ezen kívül elvárás a rendszerrel szemben, hogy hasznos konzerválási dokumentációt generáljon a hitelesség és az alkotások integritásának megőrzése érdekében. Az előadás a filmarchívum és az új média példáján keresztül mutatja be egy ilyen program működését és az ezen alapuló munkafolyamatot.

 

Micsik András: A COURAGE projekt

Az EU által finanszírozott COURAGE projekt a szocialista korszak kulturális ellenállási módjait térképezi fel a volt kelet-európai szocialista országok területén. A projekt ezen kulturális jelenségek fellelhető gyűjteményeinek történetét kutatja. Az események, szereplők, csoportok és gyűjtemények adatábrázolására egy Linked Data alapú regisztert használunk, melyet 70-nél is több kutató tölt adatokkal. A regiszter egy része már böngészhető a projekt honlapján.

 

Rutger Rozendal: MuPop Museum

Az online elérhető, digitálisan megörökített tárgyak nem feltétlenül garantálják azt az élményt a felhasználók számára, mintha fizikailag egy múzeumban lennének. Az igazi kulturális élményhez a digitális tárgyakat szükséges egy múzeumihoz hasonló kontextusba helyezni. Erre megoldás a Pop-Up Museum, egy alacsony költségvonzatú, könnyen felállítható rendszer, amelyet úgy terveztek, hogy a kulturális intézmények maguk is könnyen létrehozhassanak interaktív kiállításokat. A pop-up kiállítások a múzeumoktól és galériáktól kezdve egészen az osztálytermekig bárhol elhelyezhetők.

 

Drótos László - Németh Márton: Webmúzeum, webkönyvtár, weblevéltár: közgyűjteményi felelősség a digitális kultúra megőrzésében

A digitálisan születő és állandó változásban, erodálódásban levő kultúra megőrzésének nálunk nincs kialakult módja, a közgyűjtemények tevékenységébe nem épült még be úgy, ahogy az analóg és a digitalizált objektumok kezelése. Pedig a 20. század vége óta sem társadalmi folyamatok, sem pedig egyének vagy intézmények történetét nem lehet megírni azok internetes leképeződéseinek kutathatósága nélkül. Az előadás az Országos Széchényi Könyvtárban indult webarchiválási projekt kapcsán hívja fel a figyelmet erre a feladatra.

 

Kecskeméti Gergely – Rózsa Dávid: A múzeumok nyomában: megújulás előtt az országos könyvtár-statisztikai adatgyűjtési rendszer

A könyvtár-statisztikai adatgyűjtés és -szolgáltatás tartalmi és formai korszerűsítésének igénye hosszú évek óta foglalkoztatja a könyvtárosokat. Az egyik figyelemreméltó minta éppen a tavaly bemutatott múzeum-statisztikai rendszer lehet. Az előadók ismertetik azokat a – zömmel szolgáltatásközpontú, és részben már jóváhagyott – változtatási javaslatokat, amelyek elengedhetetlenek a közkönyvtárak és a szakkönyvtárak tényleges tevékenységének és teljesítményének bemutatásához.

 

Répászky Lipót: A közösség szerepe az audiovizuális örökség hosszantartó megőrzésében

Az audiovizuális archívumok több évtizedes múltra tekintenek vissza. Az elmúlt időszakban nagymértékű átalakuláson mentek keresztül, hiszen a hordozó (film/kazetta) alapú archívumok klasszikus fizikai tárolása kezd háttérbe szorulni, és rengeteg tartalom már digitálisan is érhető, míg az eleve digitális archívumok (TV archívumok)  folyamatos konverziós lépéseket kénytelenek megtenni, egyre nagyobb tárolási, transzkódolási és feldolgozási kapacitásokkal.
Ezen archívumok mellett viszont előtérbe került egy olyan igény, hogy a különböző intézmények (iskolák, kistérségi TV-k, múzeumok, könyvtárak) saját tartalmaikat is szeretnék archívumokba rendezni, főként a kompetenciahiány az audiovizuális technológiában, valamint az előálló tartalmak számossága miatt. Az ilyen közösségek képesek egy megfelelő platform megléte mellett, saját maguk gyűjtemény kialakítására és adminisztrálására. Amennyiben e mögött egy jól szervezett, egységes modell működik, akkor a közösségi archívum létezése relevánssá válik. 

 

Hadzijanisz Konsztantinosz - Mráv Zsolt: A Seuso-kincs 3D dokumentálása – Módszertan és megvalósítás

Az előadás a Seuso-kincs 3D digitális dokumentálásában követett módszereket mutatja be. A digitalizálást a Magyar Nemzeti Múzeummal és a Szépművészeti Múzeummal kötött együttműködésünk eredményeként 2016-ban kezdtük meg, az akkor elérhető 8 tárgy, valamint a Polgárdi ezüstállvány rögzítésével. Idén az újonnan Magyarországra visszakerült 7 tárgy digitalizálásával folytatjuk a munkát. Felmérésünk célja, hogy nagyfelbontású digitális 3D modelleket készítsünk a kincs tárgyairól, amelyek segítségével a kutatók nemcsak magukat a tárgyakat, hanem azok készítési technológiáit és a készítés során használt eszközöket is vizsgálni, azonosítani tudják.

 

Cristiano Bianchi: Múzeumi információmenedzsment rendszerek

1 és 10 közé tehető azoknak a szoftvereknek a száma, amelyeket egy tipikus múzeum digitális tartalmainak kezelésére és közzétételére használ – mindegyiket egy-egy különálló feladat ellátására. A gyűjteménykezelő rendszereket, a weboldalakat, az e-boltokat, stb. független és önálló klaszterekként kezeljük, anélkül, hogy ezen rendszerek között bármiféle kommunikáció történne. Az adat ezért több úton kerülhet a különféle a rendszerekbe, és így előfordulhat, hogy valahol nem az aktuális verziója szerepel – a rendszerek integrálása pedig igen költséges lehet. Éppen ezért a múzeumoknak szemléletváltásra lenne szükségük, hogy ne több különálló, vertikális rendszert használjanak, hanem figyelembe vegyék az információ integrációja szempontjából fontos holisztikus megközelítést is.

 

Antonio Rodríguez: Kiállítások határok nélkül: lépjük át a határokat a média és a technológia segítségével!

Manapság a múzeumok folyamatosan új fejlesztések után kutatnak a média és technológia terén annak érdekében, hogy globális hozzáférést biztosíthassanak a gyűjteményeikhez és kiállításaikhoz. A sokszínű közönség számára különböző tartalmakat (szövegek, képek, videók) készítenek, amelyeket többek között az online galériákban és virtuális túrákban, valamint az okostelefonos alkalmazásokban is fel tudnak használni. Ezzel párhuzamosan zajlik az az interdiszciplináris párbeszéd is a művészet, a tudomány és a technológia között, amely számos lehetőséget kínál a múzeumok számára a látogatói élmény fokozására innovatív és kreatív módszerekkel, amelyek egy erőteljesebb és hatásosabb kiállítási élményt eredményeznek.

 

Faragó Balázs - Tarr Hajnalka: Fiatal autista alkotók művei a virtuális valóságban

Az Autistic Art Alapítvány 2010-ben indította el autizmus specifikus művészeti programját, melynek keretében a lakóotthonokban élő fiatalok alkothatnak.  Az autisták rajzainak számos olyan jellemzője van, mint például a  repetíció, szerialitás, rendszerekhez való vonzódás, vagy geometrizáló tendenciák  amelyek mentén izgalmas kapcsolatot találhatunk a  kortárs művészetben fellelhető jelenségekkel.  Erre a kapcsolatra épül legutóbbi kiállításunk is, ahol 39 hazai kortárs művészt állítottunk ki nyolc autizmussal élő alkotónkkal „Autizmus mint metafora” címmel a dunaújvárosi Kortárs Művészeti Intézetben és a székesfehérvári Szent István Király Múzeumban. Ennek a kiállításnak az anyagát bedigitalizáltattuk, virtuális szemüveg segítségével így továbbra is „látogatható” ez a páratlan anyag.  A virtuális térben való találkozás az autizmussal különösen figyelemreméltó kapcsolat, lévén az autizmus a maga zártságával, izolált belső világával egyfajta speciális virtuális világ.

Kapcsolat

MNM OMMIK

1053 Budapest
Magyar u. 40.
Telefon: 06-1-327-7700/598
E-mail: ommik@hnm.hu
Web: ommik.hu

Kapcsolat

Magyar Nemzeti Múzeum

1088 Budapest
Múzeum krt. 14-16.
Telefon: 06-1-327-7749
E-mail: info@hnm.hu
Web: www.hnm.hu