Tanulság a jövőre nézve: öt téma, ami meghatározza a mai múzeumi diskurzust

George Santayana filozófus szerint azok, akik nem emlékeznek a múltra, arra kárhoztatnak, hogy megismételjék azt. Sok mai múzeumra már egyáltalán nem mondható el, hogy csak a múlt érdekli- több intézmény bátran reagál napi történésekre, az embereket foglalkoztató ellentmondásos témákra. A fake news, a visszhangkamra, a féligazságok korában a múzeumok azok a szigetek, ahol az emberek biztosan megtalálják azt, ami annyira hiányzik a közbeszédből: tudományosan alátámasztott bizonyítékokat, összefüggéseket és komplex témák átfogó elemzését. A múzeumi gyűjtemények nem csupán múltbeli események és kultúrák lenyomatai: segítenek abban, hogy a ma világát megértsük, és róla alkotott ítéletünket, véleményünket akár meg is változtassuk. A világ múzeumaiban jelenleg ez az öt fontos téma áll a diskurzus középpontjában.

Testi-lelki jóllét

Az egészséges életmód része a kiegyensúlyozott táplálkozás, a rendszeres mozgás és múzeumlátogatás. Különösen ha olyanba megyünk, aminek fókuszában a gyógyászat és az egészség áll, mint a londoni Wellcome Collection-ben. Itt nem csak az orvostudomány régi módszereivel és elgondolásával ismerkedhetünk meg, hanem azzal is, hogy a mai orvostechnológia hogyan hat a társadalomra. A lelki egészség – a mentális betegségekkel küzdők igen nagy, és egyre növekvő számát tekintve- szintén hangsúlyos szerepet kap: a múzeumok közege és közössége gyógyírt adhat a depresszióval, szorongással, magánnyal, demenciával küzdőknek (erről szóló cikkünket itt olvashatja), illetve segít az autizmussal élőknek és családtagjaiknak (az autizmus és a múzeumok kapcsolatáról itt írtunk).

A Delhiben lévő Sulabh Nemzetközi Vécémúzeum első hallásra viccnek, vagy komolytalan turistacsalogatónak tűnik, de közel sem az. Üzenete erős és egyértelmű abban a milliárdos népességű országban, ahol emberek milliói számára álom a folyó víz és csatornarendszer.  

Környezetvédelem

A természettudományi múzeumok és tudományos központok nem őslénymaradványok és csontok bemutatótermei- bár már csak azokért is érdemes visszajárni. Kulcsfontosságú szerepük van abban, hogy tágítsák a klímaváltozásról, biodiverzitásról, természetvédelemről szóló ismereteinket, és erősítsék kapcsolatunkat a minket körülvevő élőlényekkel.

Az Australian Museum azon túl, hogy megismerteti a kontinens élővilágát a publikummal, aktív szerepet játszik abban, hogy a jövő generációi számára megőrizze a fajok sokszínűségét azokban a kutatóközpontokban, amikben a korallzátonyokat, a vadon genomikáját vizsgálják.

Ahogy egyre aggasztóbbá válnak a környezeti problémák, a múzeumok szerepe is egyre fontosabb abban, hogy megőrizze az eltűnő fajok példányait, az élőhelyek lenyomatait, és teret biztosítson a bolygó biodiverzitásának megőrzéséről szóló diskurzushoz. Ez nem egy távoli terv: a Museums & Climate Change Network (Múzeumok és Klímaváltozás Hálózat) már létezik, és tervbe van véve egy Climate Museum (Klímamúzeum) létrehozása New Yorkban.

Politika

Egyre több múzeum jut arra a felismerésre, hogy nem lehet nem politikusnak lenni. Ami nem azt jelenti, hogy aktívan beleszólnak a politikába vagy politikai agendákat kritizálnak vagy támogatnak, hanem a kívülállás helyett olyan történeteket is beemelnek, amik politikai (nem aktuálpolitikai) jelentőségűek. Ott is, ahol erre talán nem is számítanánk: a londoni  Design Museum kiállítása, a Hope to Nope: Graphics and Politics 2008-18 (Reménytől a kiábrándultságig: grafika és politika kapcsolata 2008-2018 között) azt mutatja meg, hogyan reagáltak a grafikus designerek a napi politikai történésekre.

A manchesteri People’s History Museum nem érte be egy kiállítással: az egész múzeum kiállítóterét a demokrácia és a civil aktivizmus történetének szentelték, az első szakszervezetektől a mai politikai tüntetésekig.

Társadalmi igazságosság

A kisebbségeket, marginalizált csoportokat bemutató kiállítások és programok, mint például az Egyesült Államokbeli National Museum of African American History & Culture (Afroamerikai Történelem és Kultúra Múzeuma) vagy a  Canadian Museum of Immigration at Pier 21(Kanadai Bevándorlási Múzeum) a dán Nők Múzeuma (Kvinde Museet) nem fél kényelmetlen kérdéseket feltenni. Ezek a múzeumok és társaik segítenek abban, hogy a látogatók lássák, mennyit változtak a társadalmak és mekkora út áll még előttünk. Néhány intézmény a saját gyűjteményén túlmutató kiállításokat szervez, amik témájuk és üzenetük révén kapcsolódik múzeumuk missziójához, például az amerikai Holokauszt Múzeum a szíriai konfliktusról rendezett kiállítást.

Önvizsgálat és jövőbeli perspektíva

A #MeToo mozgalom hatása a szakmába is begyűrűzött, a nőkkel erőszakoskodó művészek megítélése, munkáik kiállítása vitatémát ad. Ugyanígy vitát generál annak megítélése, kinek van joga számos nyugati múzeum gyűjteményében lévő, egykori gyarmatokról származó műtárgyakhoz, vagy a világháborúban a zsidóktól zsákmányolt kincsekhez.

A múzeumi szakemberek világszerte egyre többen felismerik, hogy a múzeumok szerepe nem csupán az ismeretterjesztés és az értelmes szórakoztatás, hanem a körülöttünk lévő világ felfedezését, bizonyos esetekben a vele való szembenézést is szolgálják. Az olyan egyre népesebb múzeumi mozgalmak, mint a  Museums Are Not Neutral (A múzeumok nem semlegesek) és az  OFBYFOR ALL (Mindenkinek, mindenkiről, mindenkivel) mutatja a szakma nyitottságát és készségét arra, hogy önvizsgálatot tartson és kritikusan gondolkodjon a 21. századi múzeumok szerepéről.

 (Via Museumhack)

 

 

 

Országos
Muzeológiai Módszertani
és Információs Központ