Bombák robbannak az ősi szőtteseken

Közép-Ázsiában évezredes hagyománya van a szőnyegszövésnek. A tradicionális díszítőelemeket- madarakat, virágokat és egyéb cirkalmas motívumokat- azonban egyszeriben felváltották a gépfegyverek, gránátok, helikopterek és tankok. Amikor 1979-ben a szovjet hadsereg bevonult Afganisztánba, több mint egymillió ember veszítette el otthonát, házát, biztonságát. Az afgán nők és Pakisztánban, Iránban élő menekült társaik szőttesein ekkor tűntek fel a háború jelképei.

A szovjetek kivonulása után folytatódott a polgárháború az afgán hadsereg és a mudzsáhidok között. A kilencvenes évek végére a tálibok átvették az uralmat. A sáría törvényeinek betartatása, a purdah (a nők kötelező fizikai elkülönítése, illetve testük befedése) bevezetésével a nők jogai, függetlensége, szabad mozgása fájdalmasan beszűkült.

És ez még nem minden: az élőlények ábrázolását bálványimádásnak minősítették, a legtöbb művészeti formát, így a fotográfiát, betiltották. Még a szőnyegeken megjelenő növény-és állatmotívumok sem voltam veszélytelenek. Furcsa módon az ejtőernyők és bombázók ábrázolása elfogadott volt. Az amerikaiak 2001-es megszállása nyomán az amerikai propagandát szolgáló röplapok ikonográfiája- az égő ikertornyok- jelent meg a szőnyegeken.

A sokszor sötét humort, mély társadalomkritikát tükröző szőnyegek készítőit nem ismerjük név szerint, a gyűjtők nagy sajnálatára. A szőnyegek használati tárgyak, amiket a muszlimok imaszőnyegként, a hinduk jógaszőnyegként használnak. Közben egy kor lenyomatát őrzik emberek ezreinek történetét mesélik el.

 

#MuseumWeek #WomenInCulture #MW #Rainbow

Fotók: Kevin Sudeith/Warrugs.com

 

 

 

 

 

Országos
Muzeológiai Módszertani
és Információs Központ