BESZÁMOLÓ: KDS Mintaprojekt Kick Off (projektnyitó rendezvény)

Május 17-én a Szépművészeti Múzeumban megrendezésre került a Közgyűjteményi Digitalizálási Stratégia (KDS) projektindító találkozója. A találkozón a Mintaprojekt partnerei, valamint a két projektvezető múzeum, a Szépművészeti Múzeum és a Magyar Nemzeti Múzeum kollégái voltak jelen. Vígh Annamária, Szépművészeti Múzeum főigazgató-helyettese köszöntötte a résztvevőket, majd Kassai Hajnal, az EMMI Múzeumi Főosztályvezetje a KDS általános céljait és hosszú távú terveit ismertette. Megemlítette, hogy készül a Fehérkönyv – a közgyűjteményi digitalizáció szakmai módszertani kézikönyve és a Nemzeti Adattár Projekt (NAP) fejlesztése is elindult, amely mint egy nagy, központi kereső egyszerre teszi elérhetővé és kereshetővé az összes digitalizált közgyűjteményi tartalmat.

A Szépművészeti Múzeum részéről Fonyódi Krisztián mint projektvezető tartott előadást a magyar múzeumi gyűjtemények digitalizációjának jelenlegi állapotáról, és a KDS megvalósítását segítő első fázis, a Mintaprojekt céljairól, kereteiről, folyamatáról. A Mintaprojekt 270 milliós költségvetését és feladatait is fele-fele arányban osztja meg a Szépművészeti Múzeum és a Magyar Nemzeti Múzeum. A Mintaprojekt első fázisa, a digitális gyűjteményfejlesztés 11000 db minőségi rekord létrehozását tűzte ki célul FŐMŰVEK és UTAZÁS témákhoz kapcsolódóan. Ezt a feladatot mobil digitalizációs műhely létrehozásával és működtetésével fogja megoldani a Szépművészeti Múzeum. Célja, hogy így elérhetővé tegyék minden partnerintézménynek, hogy intézményenként 100-200 db műtárgyat lefotózzanak vagy igény szerint 3D-ben digitalizálják. Ezt a múzeumokkal egyeztetett időpontban és a gyűjteménykezelők ajánlásait követve, muzeológusi segítséggel tudják majd elvégezni. Fontos cél, hogy az elkészült műtárgyfotók, 3D modellek mellett, sokoldalúan hasznosítható műtárgyleírások is szülessenek és így magas minőségű rekordokat állítsanak elő, ami ki tudja szolgálni a laikus felhasználókat és pedagógia vagy turisztikai célokat is. Azok az intézmények, akiknek már vannak saját digitalizált műtárgyaik, ugyancsak ellenőrizniük kell, hogy a rekordjaik milyen állapotúak, és valószínűleg adatgazdagítással kell alkalmassá tenni a továbbfelhasználhatóság érdekében. A projektpartner múzeumok mint tartalomszolgáltatók a muzeológusi szakértői munkáért anyagi támogatást kapnak.
(Az előadások az oldal alján letölthetőek PDF formátumban)

A Mintaprojekt következő fázisa a digitális szolgáltatásfejlesztés, melynek során az elkészült rekordokra épülő, elsősorban pedagógiai célú fejlesztések kialakítására kerül sor. Célja, hogy applikációkkal, informatikai megoldásokkal a digitalizált műtárgyállományra épülő oktatást, közművelődést segítse innovatív módon. Ezeket a fejlesztéseket a Szépművészeti Múzeum és a Magyar Nemzeti Múzeum közösen végzi.

A Mintaprojekt utolsó fázisa lesz a múzeumi aggregáció kiépítése. A MuseuMap.hu magyar aggregációs portál már 2 éve működik és jelenleg 330162 műtárgyrekorddal rendelkezik. Ezen a felületen lesz elérhető majd a Mintaprojekt digitalizált műtárgyállománya is és a rájuk épülő digitális szolgáltatások valamint innen fognak felkerülni az európai aggreggációs portálra, az europeana.eu weboldalra is, amennyiben ezt a tartalomszolgáltaó intézmény kéri. A Magyar Nemzeti Múzeum mint ágazati aggregátor és a MuseuMap.hu weboldal üzemeltetője fogja ezt a feladatot elvégezni.

 

A Magyar Nemzeti Múzeum részéről Sz. Fejes Ildikó, mint projektvezető mutatta be a múzeum eddigi aggregációs eredményeit, terveit és a digitális szolgáltatásfejlesztésre tett javaslatait. Az MuseuMap.hu portál jelenleg is elérhetővé teszi a 30 partner intézmény profilját, eseményeit, folyamatosan bővíti a műtárgyrekordokat a közösségi médiákon megosztható formában valamint ajánlott tárgyak és virtuális kiállítások összeállítására, közzétételére is nyújt felületet.  A Mintaprojekt során feladata lesz a portál további menedzselése és fejlesztése, adatgazdagítás és a szemantikus weben való megjelenés lehetővé tétele, azaz a begyűjtött rekordok szemantikus bővítése személy, hely, idő és fogalom dimenziókban. Ugyancsak feladat a KDS szempontrendszeréhez igazodva a begyűjtött digitális tartalmak felkészítése oktatási célú újrahasznosításra. Ennek mentén fejleszti ki a múzeum „A múzeumok a méltányos oktatásért” c. mini-projektet is, melynek célja, hogy olyan műtárgyfeldolgozások szülessenek, ami felhasználói szintekre (pl. kisiskolás, hátrányos helyzetű, szakmai kutató…) bontható és kiegészítő információkat is tartalmazzon így segítve, hogy alapműveltség mindenki számára elérhetővé váljon. 

Farkas Andrea, a Digitális Pedagógiai Módszertani Központtól érkezve, előadásában ajánlásokat tett, hogy milyen szempontokra érdemes figyelni a múzeumi kollégáknak, ha szeretnék a fiatalabb generációk digitális világban szocializálódó közönségét is elérni és kulturális értékeinket nekik is értelmezhető, élvezhető formában elérhetővé tenni, valamint példákkal szolgált a köznevelés szempontú adatgazdagítás sikeres megoldásaira is.

László Zsófi a Szépművészeti Múzeum kollégája „Jó szöveg!?!” címen egy kutatás eredményét mutatta be. A kutatás azt vizsgálta, hogy a múzeumi műleírások sokféleségéből melyeket tekintenek hasznosnak, érdekesnek fiatal egyetemisták. Következtetése alapján még mindig George Orwell 6 pontjára érdemes leginkább támaszkodni:
„Sose használj olyan metaforát (vagy más képes kifejezést), amit már olvastál nyomtatásban. Sose használj hosszú szót ott, ahol egy rövid is megteszi. Ha valamit ki lehet hagyni: hagyd ki. Sose használj passzív szerkezetet ott, ahol az aktívat is használhatod. Sose használj idegen, tudományosnak ható vagy a szakzsargonba tartozó szót, ha van köznyelvi szó is. Szegd meg a fenti szabályok bármelyikét, mielőtt bármilyen barbárságot mondanál”

Fonyódi Krisztián előadása

Sz. Fejes Ildikó előadása

Farkas Andrea előadása

László Zsófi előadása

 

 

 

 

 

 

Országos
Muzeológiai Módszertani
és Információs Központ