Miért éppen Ózd? - Ellátogattunk az ózdi Digitális Erőműbe és Nemzeti Filmtörténeti Élményparkba

Ha valaki évekkel ezelőtt kimondta: Ózd, az embereknek rögtön eszébe jutott a kohó, a karakteres kéménysor, és ha a környéken élt, nagy eséllyel ismerőse is akadt, aki ott dolgozott. Mára az acélgyártás nemhogy megszűnt, de a gigantikus épületegyüttesből is csak kettő áll- igaz, ezeket felújították, és kiállításokkal, programokkal, modern építészeti elemekkel életet leheltek belé. Ezt néztük meg múlt héten.

Ózd maradhatott volna idilli, dús erdős, völgybe épült falu, ha nem fedezik fel, hogy a közeli hegyek gyomrában jó minőségű szén rejlik, aminek köszönhetően már 1847-ben gyárat húztak fel. A századfordulóra a Rimamurány-Salgótarjáni Vasmű Rt. (röviden „Rima”, RMST) az ország harmadik legnagyobb vállalata lett. Az akkori mércével legkorszerűbb kohászati cég épülete a szürkeséghez, acél-és üvegkolosszusokhoz szokott mai szemünknek kész felüdülés: a szecessziós Erőmű tégla csarnoképületébe árad a fény a hatalmas ablakokon keresztül, megmaradt a régi míves vaskorlát és a lépcső, masszívan állnak a téglafalak, sejtetve, hogyan gondolkodtak építtetői a jövőről, tervezésről és az ember helyéről a világban. A felújítás és átépítés a helyi születésű Csontos Györgyi építészt dicséri, aki a Fúvógépház, a Téglagyár és az Öntő Acélcsarnok utolsó traktusának levédését is kiharcolta. Egykor a gyár volt a város szíve, olyannyira, hogy hogy a város maga is a gyár köré épült, és olyan humorról és nagy álmokról árulkodó nevet kaptak a munkások negyedei, mint Velence vagy Nagyamerika.

Az acélgyártás 1992-ben teljesen leállt. A hosszú kémények sora eltűnt, akárcsak a traverzek, közműalagutak és a nagycsarnok kilencven százaléka. A Fúvógépházat, ahová a MaNDA filmtörténeti archívuma és élményparkja került, az utolsó pillanatban mentették meg. A mellette futó Ózd patakot betonmederbe terelték. A több mint százéves szecessziós csarnokban a régi elemek mellé kontraszt látványos, de nem „testidegen” új elemek kerültek.

A Digitális Erőmű pinceszintjén a Digitális Kárpát-medence kiállítás kapott helyet. A fekete-fehér filmrészletek tematikus bontásban (Magyar történelem, Divat, Sport, Állatok, stb.) pörögnek, az ismert magyar feltalálók, művészek, sportolók mellett hétköznapi szereplők is felbukkannak. Az emeleten van drónsimogató, kiállítótér – ottjártunkkor Mongóliából származó vallási tárgyakat, öltözeteket, játékokat mutattak be-, és a Neumann János Számítógép-tudományi Társaság jóvoltából időben visszarepültünk a számítástechnika kezdeteihez, többek közt veterán Mac és IBM gépekhez. Kalauzunk jóvoltából megtudjuk, hogyan sütötték a kohóban a felforrósodott gépek tetején a szalonnát, vagy hogyan keletkezett és ette be magát az amperszag. Akiket az egykori munkás és gyári élet érdekel, az az erőműtől nem messze található Gyártörténeti bemutató felé vegye az irányt- mi ezt most kihagytuk.

A gyárépület egykori vezérlőtermében, mint egy futurisztikus retró scifiben, állunk a termet teljes hosszban borító, kórházzöld mérőfal előtt. A változatos, mérnökök számára értelmezhető elektronikai jelek a laikus számára látványos minták csupán, amik láttán bármelyik Wes Anderson filmrajongó tapsikolna. “Elmevezérlő” néven itt alakították ki Ózd első szabadulószobáját.

A szomszédos Fúvógépház a Nemzeti Filmtörténeti Élményparknak ad otthont. A filmtörténeti ösvény felvillantja a magyar film történetének fordulópontjait, meghatározó arcait, mindenki által ismert, szállóigévé vált mondatait.  A polcokon filmtekercsek tornyosulnak, és melletük olyan rádió-, telefon- és tévékészülékek, amiket a látogatók adományoztak, így ki-ki ráismerhet a nagymamánál látott régi fekete-fehér tévére vagy a nagypapa fotóapparátjára. 

Itt van az ország leghosszabb greenboxa, ami előtt jelmezbe öltözve, egy tetszőleges jelenetet kiválasztva magunk is filmhősökké változhatunk néhány perc erejéig. Ezenkívül számos díszlettel, egy ’56-os pesti utca részletével, királykék Volgával, akár vadonatújnak is elmenő Zil teherautóval és egy T-34-es tankkal is találkozhatnak az idelátogatók, akárcsak csehszlovák és lengyel filmes poszterekkel.

Szerencsés a város elhelyezkedése, igaz, hogy két és félórás út vezet oda, de az egyik legszebb,és hegyeken, völgyeken át visz. Az ózdi Digitális Erőmű illeszkedik azon ipari örökségek sorába, mint az egykori budai Ganz gyár, melynek helyén ma a Millenáris park található, a bécsi lakóépületté alakított Gasometer, illetve a németországi Ruhr-vidék, ahol az ipar leépülése után az épületeket sikerült népszerű kulturális helyszínekké változtatni. Az ózdi gyár szelleme sem bánná, ha az évszázados dübörgés és hajtás után megpihenhetne egy kellemes koncert vagy egy pezsgő fesztivál hangjaira.

 

 

 

Országos
Muzeológiai Módszertani
és Információs Központ