Jánosok Visegrádja

Visegrádot senkinek nem kell bemutatni, mindenki ismeri e gyönyörű, bájos városkát, aminek előkelő magasságba emelkedő Fellegvárából csodálatos kilátás nyílik a Dunakanyarra. Ugyanakkor Visegrád korántsem csak ennyi: a Magyar Nemzeti Múzeum filiáléját, a MuseuMap.hu hivatalos partnerét, a Mátyás Király Múzeumot látogattuk meg.

A XIV. században a magyar királyok székhelyeként szolgáló, majd az utódok legkedveltebb vidéki rezidenciájaként számon tartott királyi palotában a múzeum igazgatója, Buzás Gergely kalauzolt minket, aki a történelmi adatok mellett rengeteg anekdotával, megmosolyogtató történettel színesítette a tárlatvezetést. A kőtárak, díszudvarok, korhűen berendezett szobák és kiállítóterek egy kis időre visszarepített minket a XIII – XVI. században uralkodó királyok – Károly Róbert, Nagy Lajos, Luxemburgi Zsigmond és Hunyadi Mátyás közvetlen környezetébe. Az 561 éve megkoronázott „reneszánsz uralkodó” nevéhez kapcsolódó fejlesztések nem egy új palotát eredményeztek, hanem az elődök által megépített gótikus épületek díszítésének reneszánszba öltöztetését jelentette: kerengőkkel, loggiákkal, szökőkutakkal, függőkertekkel. A hely fejlődéstörténetében a János keresztnév meglepően sokat előfordult – tudtuk meg vezetőnktől: királyi kőfaragómester és szerzetes-építész is hallgatott erre a névre, de megemlíthetjük Giovanni Dalmatát, Corvin Jánost, Szapolyai Jánost és nem utolsó sorban Schulek Jánost is, aki apja megkezdett kutatásai nyomán 1934 szilveszter estéjén kezdte el az ásatást és 1940-ben sikeresen megtalálta a több méter vastag ráomlott hegy és egyéb törmelék alatt a mátyás kori függőkertet.

A Palota történetét bemutató kiállításon a kutak, kályhák töredékein kívül teljes rekonstrukciók is láthatóak, így például a Herkules-kút díszudvaron álló, vizet is csobogtató másolata. Szintén kedves történet fűződik az 1340 körül készült barátfejhez, mely az egyik látogatónak annyira megtetszett, hogy magával vitte emlékként. Később egy újságíró írt a szomorú esetről, így ismerte fel egy plébános a templomában őrizgetett tárgyat és juttatta vissza a múzeum gyűjteményébe.

Az igazgató beszámolt a középkori átépítések illetve a 19-20. századi feltárások és kutatások történetéről, de azt is megtudhattuk, hogy milyen nehézségekkel kell szembenézniük a további felújításokkal, rekonstrukciókkal kapcsolatban.
A múzeummal szemben található Mátyás Király Történelmi Játszópark, Mesekert színes fajátékaival az egész családnak lehetőséget ad a kikapcsolódásra és szülinapi rendezvények, kézműves foglalkozások helyszíne is lehet. A park a múzeum dolgozóinak is a szívügye, ezért az éves csapatépítő programjuk alkalmával a játszótér figuráit mesébe illő színekbe öltöztetik.

Ugyancsak az intézményhez tartozik a Salamon-torony, az egykori alsóvár lakótornya, ahol 2019 tavaszán új kiállítás nyílt. A tárlat régészeti leleteken keresztül mutatja be Visegrád történetét a római kortól a tatárjárásig. A rekonstruált I. Lajos kori csorgókút is itt látható, ami eredetileg a királyi palota udvarát díszítette. A helyi hagyományőrzőkre is gondoltak, mert a torony mellett egy lovagi torna pályát és lelátót is építettetek.

A múzeum honlapján számos érdekes információ található a palota történetéről, a kiállításokról, ugyanakkor az intézmény munkatársai egy másik projekten is dolgoznak. Az általuk üzemeltetett Archeologia – Altum Castrum Online Magazinon főleg aktuális régészeti feltárásokkal kapcsolatos cikkeket, tanulmányokat közölnek, melyek laikusoknak és szakmabelieknek egyaránt érdekes.

Ezúton is szeretnénk mindenkit arra buzdítani, hogy látogasson el a Mátyás Király Múzeum kiállításaira, ismerje meg a helyet, ahol oly sok János megfordult. A palota hangulata, a munkatársak kedvessége nekünk maradandó élményt nyújtott. A látogatásra kiváló lehetőséget kínál a július 12. és 14. között megrendezésre kerülő Palotajátékok c. program, ahol a tárlatvezetéseken kívül lovagi tornákkal, hagyományőrző csoportok bemutatóival, kirakodóvásárral és autentikus mátyás-kori lakomával is várják az érdeklődőket.

 

 

 

 

Országos
Muzeológiai Módszertani
és Információs Központ