Mi köze lehet a klímaváltozásnak a múzeumandragógiához?

A Pulszky Társaság és a Jósa András Múzeum együttműködésében Nyíregyházán megrendezett, kétnapos “Múzeumok határok nélkül | Örökség – Tudomány - Turizmus” című, múzeumandragógiai konferencia előadásai és programja a szakma számos aktuális témáját és területét megszólaltatta, a különböző területek közti határokat elmosva vagy épp kiemelve az összefüggéseket.

---- 1. nap
A konferencia plenáris előadásait megnyitó Graham Bell, aki a 2018 European Year of Cultural Heritage-nek volt a brit koordinátora és frissen érkezett a múlt heti kiotói ICOM konferenciáról, a digitalizálást emelte ki többek között, mint az egyik megoldást arra, hogy a gyűjtemények tárgyai minél több felnőtt látogatót elérjenek akár online felületeken, akár egy szellemes találmány segítségével, mint pl. a „museum in a box”. De hozott nemzetközi példákat arra is, hogy a látogatói élmény növelése hogyan lehetséges akkor, ha az adott ország földrajzi, kulturális értékeit is szeretnénk megörökíteni, átélhetővé tenni, pl. Betina Museum for the Wooden Shipbuilding (HR).
Rámutatott arra is, hogy a klímaváltozás kérdésköre a múzeumokat is érinti, ha látogatószámot növelő céljaik vannak és sikeres, élményt nyújtó múzeumi szolgáltatásuk a turisztikai közönségnek is szól. Mert a turizmus bár gazdaságilag fontos tényező, az utazással járó környezetszennyezés (autó és repülő által kibocsájtott káros anyagtól kezdve az ezt kiszolgáló termékek műanyag csomagolásain keresztül egészen a fesztivál események utáni zöldövezeti károkig) miatt a klímaváltozásra is hathat. Mint Graham Belltől megtudtuk ez a kérdés a kiotói ICOM konferencián zajló múzeumdefiníció vitájának is fontos része volt.

Ezzel a szemlélettel némiképp ellentmond a Liget projekt, amit Sághi Attila vezérigazgató-helyettes mutatott be, és melynek célja, hogy olyan élményközpontokat építsenek, ami Budapestet a világ egyik leglátogatottabb kulturális desztinációjává teszi. A 2023-ig megvalósuló három fő épület: a Néprajzi Múzeum, a Magyar Zene Háza és az Új Nemzeti Galéria önmagukban, a gyűjteményeik reprezentálása mellett önálló műtárgyakként, látogatói élményparkokként is funkcionálnak majd.

A konferencia szekciókra bontott programja a városi könyvtárban és kulturális központban zajlott, ahol számos jó gyakorlatot, sikeres múzeumi projektet is bemutattak, mint például a Magyar Nemzeti Múzeum „Közös időnk -1989” programját. A múzeum közösségépítő lehetőségeit alkalmazták sikeresen megszólítva a nagyközönséget, az érdeklődőket bevonva a múzeumi folyamatokba és web2-es megoldásokkal is fenntartva az érdeklődést és kommunikációt A koncepció része, hogy a 2019 decemberében megnyíló kiállítás kialakításában is majd aktívan részt vegyenek az érdeklődők, így az általuk január óta folyamatosan érkező adakozott vagy kölcsönzött tárgyak lesznek bemutatva. Szintén fontos kezdeményezésre hívták fel a szakma figyelmét, amikor egy EU-s projekt keretében elindult EPALE platformot ismertették, ami a felnőttkori tanulás elektronikus európai platformja, ahol szakmai közösségek tudják egymással megosztani jó gyakorlataikat, szakmai anyagaikat Európa szerte.

A nyíregyházi Jósa András Múzeumban folytatódó program a kötetlenebb szakmai ismeretszerzést tette lehetővé Jósa András örökségének felfedezésével vagy egy látássérült vezetésével zajló, tapintható tárlat megismerésével. A múzeum időszaki kiállításán, a Szinyei Impresszióiban szakmai tárlatvezetést tartott Topor Tünde művészettörténész és Winkler Nóra kulturális szakértő. Kettejük barátnői, szubjektív Szinyei-értelmezése megmutatta, hogy egy műtárgy esendősége hogyan fedezhető fel és lesz ezáltal akár még jobban szerethető, és hogyan lehet a magyar plen-air festészet mesterének ecsetvonásaiból, színeiből kiolvasni kudarcait, kétségeit, érzelmeit. Ez a tárlatvezetés jó példa volt arra, hogyan lehet a műtárgyakhoz történetet kapcsolni és megérthetőbbé, befogadhatóbbá tenni őket.


-----2. nap
A rendezvény második napjának a jelenleg is fejlesztés alatt álló Sóstói Múzeumfalu, a Szabolcs-Szatmár-Bereg-megye népi építészetét bemutató szabadtéri néprajzi múzeum adott otthont.

A szakmai programot ezen a napon a szervező Pulszky Társaság elnöke és a Skanzen igazgatóhelyettese, Dr. Bereczki Ibolya a Múzeumi iránytű sorozat frissen megjelent kötetének, A szolgáltató múzeum bemutatásával nyitotta. 

A konferencia címét: „Múzeumok határok nélkül”, leginkább a második nap múzeum-közi kapcsolatokat bemutató szekciója fedte le. Kiemelendő a kassai városvezetéstől érkező kulturális referens kolléga, Viszlay Gábor előadása a megye fontosabb kastély-múzeumairól és direkt felkérése a közönséghez, hogy keresik a magyar múzeumi partnereket közös pályázásra, programokra. Ez a partnerség nekik azért is létfontosságú, mert jóval kisebb állami támogatásból kell működniük, mint a magyar múzeumoknak, ezért állandóan az EUs pályázati lehetőségekre kell koncentrálniuk. Tiszteletreméltóan őszinte prezentációja egyben azt is láthatóvá tette, hogy a pályázási kényszer miatt az EU-s pályázatokban komoly jártasságra tettek már szert.
A Nemzeti Kulturális Alap közgyűjteményi kuratóriumának tagja és a Herman Ottó Múzeum munkatársa, Dr Tóth Arnold prezentációja a közgyűjtemények összevonhatóságának hasznáról, az NKA céljairól számolt be. Többek közt céljuk, hogy a közgyűjteményekben zajló munkafolyamatoknak minél nagyobb részét tegyék láthatóvá a látogatók, használók felé, ami mind a szakma presztízsét, mind pedig a tevékenység értékét növelné.

Hasonlóan érdekes előadásokat hallhattak az előzővel párhuzamosan zajló Múzeumok a turisztikai desztinációban. Múzeum és az „idegen forgása” szekció résztvevői.

Schultz Éva, a Budapesti Gazdasági Egyetem oktatója A múzeumok szerepe Budapest turizmusában című előadásában a főváros általános turisztikai jellemzői mellett olyan meglepő kutatási eredményeket is bemutatott, mint például, hogy a külföldi látogatók között nem a „nagy múzeumok” a legközkedveltebbek, sokkal inkább keresik fel a tematikus, leginkább vallásra és a 20. század történetére fókuszáló intézményeket. Érdekes felvetés, miszerint a magasabb látogatottság magasabb jegyárat generál, de arról egyelőre nincs adat, hogy ez fordítva is igaz-e, vagyis a magas jegyár jelezheti-e azt a látogatónak, hogy valóban egy kihagyhatatlan múzeumról van szó.

Dr. Rosta Szabolcs, a Katona József Múzeum igazgatója előadásában az újonnan megnyitott szanki Kiskun Emlékhelyet mutatta be. Kiemelte annak fontosságát, hogy kizárólag a különböző területek, mint a helyi közösség, a politikai akarat, a megfelelő tudományos háttér és egy profi koncepció összehangolásával, dinamikus együttműködésével valósítható meg egy ehhez hasonló volumenű projekt. Munkatársaival azt remélik, hogy a létesítmény és más területfejlesztési törekvések több turistát vonzanak majd a településre. Bejárható történelmi enteriőrök, interaktív kiállítás, történelmi ismeretterjesztő film, terepasztalok és a modern technika megannyi felhasználási módja segítik a korszak megértését, felfedezését.

A szekció záróelőadását is mindenképp érdemes kiemelni, melyben Méhész Zsuzsa idegenforgalmi szakértő a Z és Y generációk bevonásának fontosságát hangsúlyozta. Szerinte elengedhetetlen megérteni, megismerni a fiatalok nyelvét, őket is bevonni a tervezés folyamatába. Ők egyfajta digitális hedonisták, akinek azt kell megmutatni, hogy mit tud nekik nyújtani egy múzeum, azokat élményközpontúvá kell tenni, és semmiképp sem szabad megijedni a # hashtagek, emojik használatától vagy a közösségi média erejétől sem, hiszen az a múzeumoknak is jó reklám, ha a fiatal látogatók osztják meg személyes élményeiket.

A tematikus szekciók után, a szakmai programot Félelmek és lehetőségek a múzeumi minőségmenedzsmentben – a múzeumi örökség jelene és jövője címmel rendezett kerekasztal beszélgetés zárta, melynek résztvevői voltak Nagy Magdolna (SZNM, MOKK), Sz. Fejes Ildikó (MNM OMMIK), Márkus Marianna (Hatvany Lajos Múzeum), Gregász Tibor (Óbudai Egyetem, IDEACOM) és Fehér Miklós (Könyvtári Intézet). Bár a kiindulási pontok és a szóhasználat területenként és intézményenként különböző, abban mind egyetértettek, hogy szükség van a folyamatok szabályozására és, hogy mindannyiuknak ugyanaz a végső célja.

 

 

 

Országos
Muzeológiai Módszertani
és Információs Központ