A gyűjtemény és akik mögötte állnak

Mit rejt a gyűjtemény? Múzeumi gyűjteménymenedzsment, a Pulszky Társaság és a Türr István Múzeum Konferenciája, Baja, 2019. november 17-18.
Beszámoló a plenáris nyitóelőadásokról


Gyűjteményvezetők, muzeológusok, restaurátorok és állományvédelmi felelősök találkoztak 2019. november 17-én a bajai Városházán, hogy megoszthassák egymással a műtárgyak múltjával, jelenével és jövőjével kapcsolatos tapasztalataikat, meglátásaikat. A látogatók általában már csak az üvegvitrin mögött láthatják a műtárgyakat, de azt csak maguk a múzeumi dolgozók tudják, hogy milyen komplex és hosszú folyamat előzi meg egy-egy tárgy kiválasztását, kihelyezését. Mik zajlanak a színfalak mögött, a gyűjteményekben, raktárakban, és az ezzel foglalkozó szakembereknek milyen problémákkal, kihívásokkal kell szembenézniük munkájuk során? Többek közt ezekre a kérdésekre keresték a választ a konferencia előadói és résztvevői egyaránt.


Bár a Pulszky Társaságnak koránt sem ez az első ilyen tematikájú konferenciája, N. Kovács Zita, a Türr István Múzeum igazgatója kiemelte, hogy Bácska kulturális életében különösen fontos, hogy a társaság Baja városát jelölte meg első vidéki helyszíneként és bíznak a későbbi sikeres együttműködésekben is.

A plenáris szekció nyitóelőadása talán némileg eltért a központi tematikától, Csordás Izabella coach, szervezetfejlesztő, a MúzeumOD vezetője a szervező Pulszky Társasággal együttműködésben végzett A múzeumi szervezetfejlesztésről és a munkatársak elégedettségéről végzett kutatás eredményeit ismertette. A válaszadók körülbelül 60%-a bevallottan enervált, közel áll a kiégéshez, mely önmagában még visszafordítható lenne. Elszomorító azonban, hogy többségük bár felismeri a jeleket, ezt nem jelzi – vagy nem meri jelezni, pedig a munkáltató és a munkatársak nagyban segíthetnék a változást. A kiégés elkerüléséhez fontos a megfelelő belső kommunikáció, a motivált kollégák, a pozitív vezetői hozzáállás és a kivitelezhető stratégia, vagyis az egészséges munkahely.
A teljes kutatási beszámoló ide kattintva érhető el. 


A gyűjteménymenedzsmenthez kapcsolódó előadások sorát Dr. Bereczki Ibolya bevezetője nyitotta. Felhívta a figyelmet arra, hogy egyaránt foglalkozni kell a tárgyak múltjával, jelenével és jövőjével, hiszen időnként a régebben kihelyezett műveket is meg kell vizsgálni. Megfelelően vannak kezelve, feldolgozva? Mi a megfelelő alkalom egy kiállítás átrendezésére és azt milyen kritériumok alapján tehetjük meg? Felvetései nem csupán felvezették az őt követő előadókat, de össze is kötötte a Csordás Izabella által feszegetett témát a gyűjtemények és a gyűjteményi dolgozók sorsával.

Sz. Fejes Ildikó, a Magyar Nemzeti Múzeum Országos Muzeológiai Módszertani és Információs Központ főosztályvezetője a készülő Múzeumi Spektrumot mutatta be. A jövőben online elérhető kiadványon dolgozó munkacsoport célja egy olyan, a nemzetközi sztenderdhez igazodó, hiánypótló szakmai anyag létrehozása mely elősegíti az egységes intézményi gyakorlat megalkotását. A folyamatok alkalmazását megkönnyítendő különböző segédanyagok, szerződésminták is elérhetőek lesznek a készülő felületen.

Ezt követően A Szépművészeti Múzeum Jogi Osztályának vezetője, Dr. Galambos Henriett A gyűjtemény értékelése című előadásában nemzetközi példákon keresztül ismertette a jelenlegi jogi gyakorlatokat, a gyűjtemények helyzetét. Ellentétben azzal, hogy a legtöbbeknek első hallásra a pénzbeli érték juthat eszébe a „valuing” kifejezésről, ő inkább olyan példákat, rendszereket mutatott be, amik sokkal inkább a tárgy állapotától, történetétől, társadalmi szerepétől vagy hasznosíthatóságától teszik függővé a tárgy gyűjteményben elfoglalt helyét. Kérdés persze az is, hogy ki végezze az értékelést, ki rendelkezik a megfelelő háttértudással? A válasz egyszerű: mindenkit meg kell kérdezni, a látogatóval bezárólag, hiszen elképzelhető, hogy egy adott tárgyról addig nem hallott ismeretekkel, történetekkel rendelkeznek. Az értékelés hosszú, összetett, több embert igénylő munkafolyamat.


A nyitó szekció utolsó előadójaként a Magyar Nemzeti Múzeum Országos Restaurátor és Restaurátorképző Központ főosztályvezető-helyettese, Dr. Orosz Katalin tartotta meg állományvédelemmel kapcsolatos, Klimatizálás, fenntarthatóság, kockázatkezelés c. előadását. A világ múzeumai is egyre nagyobb hangsúlyt fektetnek a fenntarthatóságra, így felmerül a kérdés, hogy valóban szükség van-e az amúgy kevésbé fenntartható klimatizáló rendszerek működtetésére, vagy a Dániában és Angliában már tesztelt, úgynevezett passzív- vagy alacsony energiájú házak megoldást jelenthetnek a problémára? Erre az idő fog válaszolni, de addig is fontos a megfelelő szakemberek képzése, utánpótlásnevelés, a kockázatok helyes elemzése és kezelése.


De mi is a múzeum? Mik a legfontosabb feladatai? Az ICOM által javasolt múzeumi definíció tükrében talán ez az utóbbi hetek egyik legvitatottabb kérdése, azonban Dr. Bereczki Ibolya bevezetőjére reflektálva a múzeumok szerves része a gyűjtemény, feladatuk a meglévő állomány megőrzése mellett annak frissítése is. Gyűjtemény nélkül nincs múzeum, azonban ezek megfelelő kezelése nem csupán komplex tudást, a munkatársak közötti gördülékeny együttműködést igényel, hanem a vezetők irányából érkező bevonó hozzáállás, szervezetfejlesztés, egészséges munkahely is elengedhetetlen ahhoz, hogy a tárgyak valóban a megfelelő környezetben lehessenek. A plenáris szekció résztvevői inspiráló, gondolatébresztő előadásokat hallhattak.

 

 

 

Országos
Muzeológiai Módszertani
és Információs Központ