Múzeumok otthonról: ötletes módszerek, hogy megtartsuk a látogatókat

Hogyan tarthatja fenn a kapcsolatot a múzeum a látogatóival akkor is, ha kapuit hetekre, sőt meglehet, hónapokra be kell zárnia? A koronajárvány-vírus jól feladta a leckét mindannyiunknak, amire több múzeum szellemesen és ötletesen reagált, kihasználva a digitális technológia és a közösségimédia-csatornák adta lehetőségeket.

Mindenki a social médián lóg. Jobb híján persze, mert kint virágoznak a fák, és akit épp nem a távmunka kötöz az íróasztalhoz vagy olvas (esetleg: új hobbit vagy nyelvet tanul, a gyerek háziját oldja meg vagy porszívózza ki a lakást századszorra), az a közösségimédia-csatornákon és a neten tölti ideje jó részét. A jól átgondolt digitális kommunikációs stratégia békeidőben is alapvető fontosságú egy intézmény számára, krízis idején azonban még inkább felértékelődik. Most olyan példákat mutatunk a nemzetközi múzeumvilágból, amik visszhangra találtak, és ha nem is teljes egészében lehet a magyar gyakorlatba átültetni, jó ötletet adhat itthoni intézményeknek ahhoz, hogyan érjék el látogatóikat. Merthogy egy dolgot érdemes fejben tartani: könnyebb megtartani a közönséget, mint visszaszerezni, ha egyszer elveszítettük, nem is beszélve az új látogatók meghódításáról.

 

Múzeumozz otthonról! 

A Twitteren Sacha Coward művészettörténész indította el a #MuseumFromHome (vagyis múzeumozz otthonról) hashtaget, aminek lényege, hogy rövid, egyperces videóban beszél szellemesen és okosan egy műtárgyról.

A Rijksmuseum kurátorai pedig otthonukból tartanak minielőadást a kedvenc műtárgyaikról aktualitást is becsempészve a mondandójukba:

 

Ugyan nem a koronavírus-járvány miatt kezdett Instagramjába, a Let's Talk about Art-ba Jurgen Vermaire holland művészettörténész, de jó példája annak, hogyan lehet infókat röviden és frappánsan átadni. Nem hókuszpókusz, amit csinál: fog egy festményt, és elmondja azokat a fontos tudnivalókat, amiket egy művelt embernek érdemes megjegyezni. Az általános művészettörténeti Insta mellett van két másik Insta oldala is: az egyiken érdekes kérdéseket, vitás témákat vet fel a művészet történetéből, a másikon pedig a követők osztják meg kedvenc műtárgyaikat ábrázoló fotóikat  és történeteiket.

Ha az emberek nem mehetnek múzeumba, miért ne mehetnének a pingvinek vagy a T-rexek? A Shedd vízipark naponta tesz fel újabb videót arról, ahogy Wellington, a pingvin körbejárja az akváriumokat és medencéket, hogy megismerje a víziparkban élő kis barátait. Látványos, rémesen vicces és kicsik és nagyok szívesen nézik. 


A Field Museum előhúzott egy T-rex jelmezt, és ugyanezt megcsinálta dinóval. És lám, működik. A T-rex neve Sue (Zsuzsi)- vagyis nem árt, ha egyszerű, kedves neve van a kabalaállatnak.

 

 

Ez most egér vagy sün?

Keressünk egy vicces vagy megtévesztő külsejű tárgyat és tudakoljuk meg egyszerű kérdés-felelet formájában a közönségtől, hogy mit látunk. Ehhez két dolog kell: egy jó tárgy és egy jó minőségű fotó, hogy a feladat tényleg kedvet csináljon a játékhoz. Így csinálta ezt az oxfordi Ashmolean Museum:

Szintén az Ashmolean akciója az  #IsolationCreations hashtag, amivel alkotásra ösztönzik a közönséget. A kiindulópont a gyűjtemény egy-egy darabja, amit bármilyen formában fel lehet használni: lerajzolni, a témához kapcsolódó fotót vagy mémet készíteni, esetleg sütitésztából megmintázni. A lényeg, hogy reakciót váltson ki.

  • Ehhez hasonló a brit Royal Academy ötlete, a  #RAdailydoodle: nem kell mást tenni, mint firkálni. 

Valamint arra kérik a követőiket, hogy fotózzák le, milyen művészeti alkotások találhatók otthonukban.

  • Az Akron Art Museum indította #MuseumGames hashtaget: a  múzeum minden vasárnap egy keresztrejtvényt tesz fel a Twitterre, a “mozgalomhoz” más múzeum is csatlakozhat.

 

Mi ez a rémség?

Az angol Barnsley Museumnak van humorérzéke: elindították a #CreepyCollections (rémisztő gyűjtemények) hashtaget, ahol a vérfagyasztó, bizarr, morbid műtárgyaikat teszik közzé a múzeumok.

 

  • A kreatív újrahasznosítást egyik bolondosabb módja, ha nem mi magunk leszünk az alkotás tárgya: 



  • A Versailles-i kastély játékára sokan jelentkeztek. Egy, a kastélyban látható festményt kell otthon reprodukálni és megosztani. Ez  lehetőség ad arra, hogy a követők felfedezzék az online gyűjteményt, amiből választanak egyet, és jót szórakoznak, ahogy épp Napkirályt vagy Marie Antoinette-et játszanak. 

 

 

 

 

Országos
Muzeológiai Módszertani
és Információs Központ