Az európai múzeumok újranyitnak, de hogyan változtatta meg a szakmát és a múzeumok helyzetetét a pandémia? Felmérések, eredmények és javaslatok.

A COVID-19 vírus miatt bezárt múzeumok és a home office-ban dolgozó szakemberek sok új tapasztalattal és ismerettel gazdagodhatak az elmúlt 2 hónapban, mégha nem is mindig pozitívan. Az talán már közhely, hogy az online jelenlét és aktivitás új kapukat nyitott meg és eszközöket adott a múzeumok kezébe, de voltak, akik mindezt kényszernek élték meg, illetve voltak, akik profitáltak belőle. A NEMO felmérése május 12-én jelent meg és jól összegzi a pendémia időszakának európai visszhangját.

Adatvizualizáció a NEMO tanulmányból: a válaszok regionális eloszlása

A Network of European Museum Organisations (NEMO) elsőként indította el felmérését a múzeumok kényszerbezárása után, hogy minél átfogóbb képet kapjon az európai múzeumok vírusjárvány alatti helyzetéről. Az online kitölthető kérdőívet március 24. és április 30. között lehetett kitölteni, és 961 intézmény válaszolt 48 országból (ebből 27 EU tagországbeli), a válaszok 82%-a EU-ban működő intézménytől érkezett.

Adatvizualizáció a NEMO tanulmányból: heti bevételveszteség euróban

A múzeumok veszteségét euróban megadó adatok, pontosabban előrejelzések az alábbiak:

  • a megkérdezettek több mint felének okoz ezer euró heti kiesést, a negyedének pedig 30 ezer euró heti veszteséget, míg a nagyobb múzeumoknál ez a szám százezer és hatszázezer euró között mozog
  • a múzeumok nagy része még nem bocsátott el szakembereket, de a negyedük tervezi hosszútávon
  • 60 százalékuk állította le teljesen az önkéntes programokat
  • tízből három függesztette fel alvállakozói szerződéseit
  • az online feladatok jelentősen megnőttek, ezért a válaszadók 80 százaléka alakította át az alkalmazottak feladatait az online igények kielégítésére.

Adatvizualizáció a NEMO tanulmányból: múzeumi forráscsökkenés (önkéntes programok leállítása, külsős szabadúszó munkatársak megbízásainak szüneteltetése, elbocsátás)

A riport nem csak számadatokkal és eredményekkel szolgál, hanem szeretné elérni, hogy a döntéshozók európai, nemzeti és regionális szinten is olyan pénzügyi támogatási rendszereket dolgozzanak ki, hogy ne kelljen a szakembereket elbocsátani, a múzeumok folytatni tudják fő tevékenységeiket és elérjék a látogatókat. Ugyancsak fontosnak tartja a NEMO, hogy az ágazat felismerje a digitális kulturális örökség és a digitális tartalmak növekvő jelentőségét, ezért javasolja, hogy minél többet fektessenek be digitális szolgáltatásokba, infrastruktúrába és az online látogatók mérésébe.

 

Adatvizualizáció a NEMO tanulmányból: megnövekedett online aktivitás zárás óta (április 4. - 30.) 

Adatvizualizáció a NEMO tanulmányból: megváltozott munkaerőbeosztás (megváltozott munkakör, megváltozott felelősségi kör, plusz költség, új munkaerő alkalmazása)

Adatvizualizáció a NEMO tanulmányból: megnövekedett online látogatók száma

Ugyanakkor némi kritikával is él a NEMO: mind a szektornak, mind a társadalomnak jobban felkészültnek kellene lennie az ilyen krízishelyzetekre, ezért többek közt szükség lenne egy vészhelyzeti tervre, rugalmasabb munkavégzési módokra és a nemzetközi összefogást erősítő kezdeményezésekre, hogy a szakemberek meg tudják osztani a tapasztalataikat és hatékonyabban tudjanak fellépni közös érdekeikért.

Magyarországon is elindultak szakmai kérdőívek, mint például a “Múzeumok Ma 2020”, amit az EMMI múzeumi főosztálya és az Örökség Kultúrpolitikai Intézet koordinál. A kérdőív ugyan nem a járványügyre koncentrált, hanem általánosabb céljai voltak: “a magyar múzeumi szféra átfogó állapotfelmérése, a jelen szakmai helyzet teljes körű feltérképezése, nagy hangsúlyt fektetve a statisztikák elemzésére és a fenntartói vélemények megismerésére”. A kérdőívet március 31-ig lehetett kitölteni, de eddig nem hozták nyilvánosságra az eredményeket.

Adatvizualizáció a Kulturális Értékelés tanulmányából

Emellett civil kezdeményezés volt az a kérdőív, amit egy kulturális tanácsadással foglalkozó magánember indított el és hozott nyilvánosságra itt. A kérdőív semmiképp sem tekinthető reprezentatívnak, de talán érdekes látlelet a magyar múzeumok digitális felkészültségéről és látogatóikról. Az április 17-27. közötti állapotot mutató kérdőívre összesen 127-en válaszoltak 70 intézményből. Az online működésre átállást csak nagyon kevesen tették létező digitális stratégiák mentén, és még kevesebben terveztek látogatókutatást a zárás időszakára, viszont optimistán álltak a látogatók számához az újranyitáskor: a válaszolók 19 százaléka szerint még többen is lesznek. Mindeközben a legnagyobb gátló tényezőnek a betegségtől való félelmet tekintették és abban 83% egyetértett, hogy új programokkal, rendezvényekkel kell majd visszacsábítani a látogatókat.

A We Are Museums kérdőíve

Az európai múzeumi gondolkodók egyik innovatív csoportja, akik már egy éve a zászlójukra tűzték a környzettudatosságot és ennek mentén konferenciaprogramjaikat is beszüntették, a We Are Museums közössége. Progresszíven és szellemesen tudnak minden témához és helyzethez viszonyulni, ahogy a COVID-krízist is megpróbálták a látogatók szemével értelmezni, és egy online kérdőívvel ismereteket gyűjteni, lehetséges megoldásokat adni az újranyitásra, a múzeumi élet újraindítására. Az online kérdőív itt elérhető és javasolt nem csak a jegyet vásárló múzeumi látogatóknak, hanem bárkinek, aki kultúrafogyasztónak tarja magát és a valós, nem virtuális életéből hiányolja a múzeumi közeget, tartalmat, kikapcsolódást. Lsd: https://feedback.guestviews.co/shorten/insights-cultural-sites

 

 

 

Országos
Muzeológiai Módszertani
és Információs Központ