A művészet társadalmi hatásai – konferencia

Az Európai Szociológiai Szövetség (European Sociological Association – ESA) 2020. szeptember 8. és 11. között Helsinkiben rendezi meg 11. Féléves Konferenciáját, melynek fő témája A művészet társadalmi hatásai: aktivizmus, érdekképviselet és ami ezen túl van („ESA-Arts 2020”). 

Az esemény társszervezője Helsinki Művészeti Egyeteme, a programok túlnyomó része pedig a város Zenei Központjában kerül majd megrendezésre. 

A szervezők még 2020. február 15-ig várják előadók jelentkezését, a választott témában készített absztrakttal.

Az „ESA-Arts 2020” konferencia a művészetek szociális funkcióira és hatásaira, a diszciplína meghatározó problémáira fókuszál. Napjainkban a szociológusok sokat foglalkoznak ezzel a kérdéskörrel, mivel a kormányok és a művészeti világ befektetői egyaránt tudni akarják, támogatásuk eredményez-e társadalmi vagy egyéb, külső megtérülést. Ennek megfelelően az elmúlt években különböző mérési, megfigyelési és rangsorolási rendszert fejlesztettek ki. Ezzel egyidejűleg a társadalmi- és részvételi gyakorlatok a művészek számára is vonzó területté váltak, fontos kutatási témát biztosítva ezzel a szociológusoknak is. Ezek a gyakorlatok sokrétűek, a művészet alkalmazott felhasználásától kezdve a szociális és egészségügyi szektoron át a radikális, mozgósító aktivizmusig. Továbbá sok társadalomtudós olyan interdiszciplináris projekten dolgozik, melynek legfőbb célja a társadalmi problémák megoldása, a művészet eszközein keresztül.

Így például – de nem kizárólagosan – az alábbi témák 30 perces bemutatására várják a javaslatokat:

  • társadalmilag elkötelezett művészet;
  • részvételi művészet;
  • közösségi művészet;
  • beágyazott művészet;
  • crossover művészet;
  • hibrid művészet;
  • művészet, egészség és jóllét;
  • időskorúak művészete;
  • művészet az ifjúsági munkában;
  • művészeti beavatkozások szervezetekben;
  • művészet és kultúrák közötti párbeszéd;
  • művészet a társadalmi kohézióért;
  • művészeti és társadalmi tőke; 
  • művészet a társadalmi átalakulásért;
  • művész, mint szociális munkás;
  • művészet és társadalmi radikalizmus;
  • művészet az egyenlőségért;
  • művészet a társadalmi igazságosságért;
  • művészet és szociális pedagógia;
  • a művészeti gyakorlat társadalmi etikája;
  • a művészet társadalmi felelőssége;
  • a szociális művészet készségi követelményei;
  • társadalmi és részvételi művészet irányítása;
  • a művészet társadalmi hatásainak mérése;
  • a részvételi művészet társadalmi hatásai;
  • a társadalmi és a részvételi művészet minősége és esztétikája.

Az előadások mellett a szervezők várják továbbá azok jelentkezését is, akik az alábbi témák valamelyikében szívesen csatlakoznának kerekasztal-beszélgetéshez vagy tartanának workshopot:

  • fejlesztések a művészet meghatározott területein; 
  • a műalkotások előállítási, forgalmazási, promóciós és forgalmazási folyamatai;
  • a művészetek bemutatásának és közvetítésének folyamata; 
  • szakmai fejlődés;
  • művészeti szervezés és irányítás;
  • művészeti politika (különösképp annak szociológiai szempontjai);
  • a művészetek társadalmi és kognitív hatásai; 
  • művészetek makro-szociológiai szempontból;
  • a művészetszociológia elméleti fejlődése; 
  • művészetek és a mindennap élet;
  • művészet és a város;
  • a művészetek szociológiája.


A konferencia angol nyelvű leírása ide kattintva tekinthető meg.

A jelentkezőket 2020. március 31-ig értesítik a döntésről.

 

 

 

Országos
Muzeológiai Módszertani
és Információs Központ