Hol tartanak a magyar múzeumok?

Néhány hazai példa – a teljesség igénye nélkül

 

Bár a jogszabályok (például az 1997. évi LXXVIII. törvény az épített környezet alakításáról és védelméről és az 1998. évi XXVI. törvény a fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról) előírják a közintézmények akadálymentesítését, ám főként a forráshiány miatt ez még sok kulturális intézményben nem történt meg. Ennek ellenére ma már Magyarországon is léteznek olyan múzeumok, amik igyekeznek jó példával elől járni. Ezek többsége főként a mozgássérült emberek igényeit igyekszik kielégíteni , de az is gyakori, hogy a látás – és hallássérültek személyeknek, a megértési nehézséggel élőknek, vagy a demens betegeknek szerveznek programokat, esetenként az ő igényeikre szabnak kiállításokat.

A témában született hazai publikációk többsége 2008-2013 között jelent meg., Ezek hatására napjainkban igyekeznek egyre több konferenciát, képzést, workshopot biztosítani azon múzeumi szakemberek számára, akik nyitottak az intézményük egyenlő esélyű hozzáférésének biztosításával kapcsolatos információkra, tudástartalmakra.

Egyenlő esélyű hozzáférés meghatározása az 1998. évi XXVI. törvény a fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról alapján:

h)2 2 Megállapította: 2009. évi CXXV. törvény 15. §. Hatályos: 2011. I. 1-től.

egyenlő esélyű hozzáférés:

  1. ha) a szolgáltatás egyenlő eséllyel hozzáférhető akkor, ha igénybevétele - az igénybe vevő állapotának megfelelő önállósággal - mindenki, különösen a mozgási, látási, hallási, mentális és kommunikációs funkciókban sérült emberek számára akadálymentes, kiszámítható, értelmezhető és érzékelhető,
  2. hb) az épület egyenlő eséllyel hozzáférhető, ha mindenki, különösen a mozgási, látási, hallási, mentális és kommunikációs funkciókban sérült emberek számára megközelíthető, a nyilvánosság számára nyitva álló része bejárható, vészhelyzetben biztonsággal elhagyható, valamint az épületben a tárgyak, berendezések mindenki számára rendeltetésszerűen használhatók,
  3. hc) az információ egyenlő eséllyel hozzáférhető akkor, ha az mindenki, különösen a mozgási, látási, hallási, mentális és kommunikációs funkciókban sérült emberek számára kiszámítható, értelmezhető és érzékelhető, az ahhoz való hozzájutás pedig az igénybe vevő számára akadálymentes.”

(Az alábbi felsorolásban a jelenleg zárva tartó, felújítás alatt álló épületekről szándékosan nem ejtünk szót.)

 

Magyar Nemzeti Múzeum

A Magyar Nemzeti Múzeum, mint az ország első múzeuma biztosítja a kerekesszékkel érkező látogatók akadálymentes bejutását, a dolgozói portán keresztül, önkéntesek segítségével. Az ő esetükben fontos kiemelni, hogy egy 1847-re felépült műemléképület ad helyet ma is a kiállításnak, a 19. század közepén pedig – természetesen, még nem tartották szem előtt az akadálymentesítés fontosságát, úgy, mint napjainkban. Ennek megfelelően nem minden átalakítás lehetséges az épületen.

A honlapon, bár igen szűkszavúan, de arra buzdítják a mozgássérült látogatók mellett a látássérült és hallássérült látogatókat, csoportokot, hogy vegyék fel a kapcsolatot az intézmény illetékes dolgozóival, akik személyre szabott programokkal, ajánlatokkal tudnak készülni. Nincsenek előre kitalált programok, minden csoport más és más, így minden foglalkozást igényre tudnak szabni.

A látássérültek az állandó gyűjteményben tapintható tárgyak segítségével ismerhetnek meg közelebbről egy-egy kort, a hallássérültek pedig egy speciális „audioguide” segítségével kalandozhatnak a régészeti kiállításban.

Szépművészeti Múzeum – Magyar Nemzeti Galéria

A Szépművészeti Múzeum, illetve a Magyar Nemzeti Galéria programjai és múzeumpedagógiai iránya az összevonás óta nagyrészt fedik egymást. A két intézmény különleges programokat kínál már a honlapon is a speciális igényű látogatóknak. A hallássérült látogatók tárlatvezetését önkéntes jelnyelvi tolmács segíti.

A bezárás előtt a Szépművészeti Múzeum olyan speciális guiedot biztosított ugyancsak a hallássérült látogatóknak, amin jelnyelvi tolmács segítségével kaptak információkat  a múzeum főműveiről, amely kezdeményezés a 90 Decibel Project és az MSL Accessibility együttműködéséből valósult meg 2013-ban. Akkor az állandó gyűjtemény 150 kiemelt műve volt elérhető az ingyenesen letölthető alkalmazásban, de a terveik között szerepelt az összes kiállított műtárgy ilyen téren történő feldolgozása, a későbbiekben pedig az időszaki kiállításokat is  szerettek volna feldolgozni. Sajnos, a 90 Decibel Project ma már nem aktív ebben a tevékenységben, az újra nyíló állandó kiállításhoz ez a segítség jelenleg nem elérhető. A világ számos nagy múzeumában ez a fajta megoldás egyébként mára már szinte alapvető szolgáltatásnak számít, s mivel a szándék megvan, a technikai feltételeket kellene biztosítani.

Budapest Történeti Múzeum 

Budapest Történeti Múzeum a weboldalán minden fogyatékospotenciális múzeumlátogatót arra buzdít, hogy vegye fel velük a kapcsolatot. Nem árulnak zsákbamacskát, elismerik, hogy néhány kiállítóhelyük az épület korából kifolyólag csak részlegesen akadálymentes, ugyanakkor mindenkinek igyekeznek speciális, személyre- vagy csoportra szabott programokat kínálni. 

Ludwig Múzeum

Építészeti szempontból sajnos a Ludwig Múzeum sem teljesen akadálymentes (a kiállítóterek szintjein található mosdókhoz való eljutáshoz például 3 elég nagy és nehéz ajtón kell keresztüljutni), ám múzeumpedagógusai igazán elkötelezettek a fogyatékos látogatók iránt. Nem csak a kerekesszékes, látássérült vagy hallásérült látogatókat várják szeretettel, hanem a megértési nehézségekkel élők például integrált hétvégi programjaikon az ép társaikkal közösen alkothatnak. Ahogy bevezetőnkben többször említettük, egy inkluzív múzeumnak ugyanakkor nem csupán a fogyatékos látogatókra kell figyelnie, a Ludwig Múzeum például a Máltai Szeretetszolgálattal együttműködve lehetőséget ad a lakhatási szegénységben vagy hajléktalanságban élők számára is a múzeum megismerésére. Itt egy valóban mindenki számára nyitott múzeum létrehozása a cél.

Petőfi Irodalmi Múzeum

SNI és kihívásokkal élő tanulók, közösségek

A Petőfi Irodalmi Múzeum különleges múzeumpedagógiai foglalkozásokat állított össze. Ók az eddigiekkel ellentétben a speciális nevelési igényű (SNI) tanulói csoportokkal foglalkoznak. A programok többségét a kiállítótérrel szemben elhelyezkedő foglalkoztató szobákba szervezik.

Skanzen

„A fizika és info-kommunikációs akadálymentesítésre speciális módszerekkel, több érzékszervet is megmozgató játékos tevékenységekkel tesszük megközelíthetővé és élményszerűvé a népi kultúrát” – olvasható a Skanzen honlapján. Programjaikat a fogyatékos személyek minden csoportjára kiterjesztik, ám ahelyett, hogy elszigetelnék őket, mindenkit sokkal inkább az integrált táborokon, programokon való részvételre buzdítanak. Az általános információkon kívül arra is figyeltek, hogy minden csoportot speciális tanácsokkal is ellássanak.

http://skanzen.hu/hu/latogatas/jo-tudni/fogyatekossaggal-elo-latogatok

http://skanzen.hu/hu/tanulas/taborok/integralt-tabor

http://archiv.magyarmuzeumok.hu/latogato/190_

Természettudományi Múzeum

A Természettudományi Múzeum külön foglalkoztató teret alakított ki a fogyatékos látogatók számára, emellett speciális programok is szerepelnek múzeumpedagógiai kínálatukban. A látássérült érdeklődők ennek megfelelően az egyik teremben például eredeti, gyűjteményi tárgyakat is kézbe vehetnek. Őket ezen kívül vezetősáv és dombortérkép segíti a tájékozódásban. Egy alkalmazás segítségével pedig a kiállított állatok hangját hallhatják. A mozgássérült látogatóknak kialakított mosdóról a honlapon képet is mellékeltek, így az érintettek tudják, mire számíthatnak.

http://www.nhmus.hu/hu/informaciok/akadalymentesseg

http://www.nhmus.hu/sites/default/files/tarak/kozmu/letolthetoanyagok/pdf/Fogyatekkel_honlapra.pdf

Aquincumi Múzeum

Az Aquincumi Múzeum 2009-es „Van új a föld alatt…” című kiállításához, mely az M0-ás bevezetőjének ásatásából előkerült tárgyakat mutatta be, kísérő, tapintható kiállítást is rendeztek a vak és gyengénlátó látogatók részére. A tárlat különlegessége volt, hogy az eredeti tárgyakat nagyításban lemásolták, így az érintettek az eredendően apróbb részleteket is jobban ki tudták tapintani.  

Mezőgazdasági Múzeum

 

A vidéki múzeumok nagy részénél általánosan elmondható, hogy a honlapon semmilyen információt nem közölnek a fogyatékos személyek számára, a nekik tervezett programokról.

Rétközi Múzeum

A Rétközi Múzeum az épület teljes felújítását követően Befogadó múzeummá vált:

„A fizikai akadálymentesítés keretében a földszinti terek mozgássérült látogatók számára használhatóvá válnak Az építési beruházás során két rámpa épült: egy a főbejárathoz egy pedig a belső tér szintkülönbségeinek kiküszöbölésére. A látogatók számára nehezen használható mosdók felújítása is megtörtént, így megvalósult a fizikai akadálymentesítés másik sarokpontja. Az emeleti szinten a foglalkoztató terem értelmi sérült és , autista gyermekek számára készül. Az itt elhelyezett virtuális pont speciális, leegyszerűsített grafikus interfész segítségével ismerteti a múzeum digitalizált gyűjteményét.

Infokommunikációs akadálymentesítés során múzeumpedagógiai célcsoportok igényeihez illeszkedő látogatóirányítási és tájékoztatási rendszert alakítunk ki.

A fogyatékos személyek hozzáférését támogató további infrastruktúra fejlesztések keretében számukra a múzeum használatát segítő kreatív eszközöket szerzünk be: tapintható, érzékelhető, kipróbálható műtárgymásolatok, rekonstrukciók, anyagminták.”

Balatoni Múzeum

Balatoni Múzeum honlapja átgondoltságról árulkodik: nem csak a mozgássérült érdeklődőket érintő technikai dolgokat írják le, hanem a láttássérült látogatóknak például narrációval mutatják be, hogy attól függően, hogy milyen közlekedési eszközzel érkeznek, hogy tudnak eljutni a múzeum épületéig, ahol szintén audio-narráció segíti a látogatást.

 

 

 

 

Országos
Muzeológiai Módszertani
és Információs Központ