Technikai háttér

Akadálymentesítés – technikai háttér:

Az akadálymentesítés nem csupán építészeti probléma, az infokommunikációs akadálymentesítést is szem előtt kell tartani!Ez különösen fontos, hiszen manapság az információszerzés elsődleges forrása az internet, a múzeumi látogatást megelőzően is legnagyobb eséllyel itt nézzük meg az aktuális kiállításokat, nyitvatartást, jegyárakat, egy fogyatékossággal élő személy pedig arra is kíváncsi, hogy érdemes-e egyáltalán útra kelnie. Azok a honlapok, amik egyáltalán nem tartalmaznak az akadálymentességre vonatkozó információval azt üzenik, hogy az épület maga nem akadálymentes. Érdemes lehet szakértő segítségét kérni, aki a jogszabályok és európai szabványok értelmezésén túl a megjelenítésben, elrendezésben is segítségünkre lehet.  Épp ezért azt kell mondanunk, hogy az akadálymentesítés az első érintkezési ponttal, a honlappal kezdődik. 

 

Az ide vonatkozó törvények, jogszabályok, rendelkezések: 

2018. évi LXXV. törvény a közszférabeli szervezetek honlapjainak és mobilalkalmazásainak akadálymentesítéséről 

 AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS (EU) 2016/2102 IRÁNYELVE (2016. október 26.) a közszférabeli szervezetek honlapjainak és mobilalkalmazásainak akadálymentesítéséről (EGT-vonatkozású szöveg)

A közszférabeli intézmények, szervezetek és így a múzeumok honlapjait is a WCAG 2.1-es szabványát figyelembe véve kell akadálymentesíteni. Fontos, hogy 2020. szeptember 23. után minden régi, közszférabeli honlapnak is ezen elvek alapján kell működnie.

 

Az alábbiakban pár egyszerű, plusz költségek nélkül megvalósítható ötletet gyűjtöttünk össze, melyek leginkább a fizikai - és információs akadálymentesítésre koncentrálnak:

A honlap: 

  • könnyen elérhető helyen tűntessük fel az akadálymentesítéssel kapcsolatos tudnivalókat és azt logikusan építsük fel: érdemes lehet az oldal tetején elhelyezni a különböző altémákat, így egy szövegolvasót használó látássérültnek is könnyebb a navigáció.
  • minden olyan információt tűntessünk fel, ami egy mozgássérült, hallássérült vagy látássérült számára lényeges lehet, például:
    • fizikai akadálymentesítés (megközelíthetőség, belső közlekedés stb., lásd lentebb)
    • vannak-e tapintható tárgyak, ha igen, körülbelül hány darab és melyik gyűjteményi egységben
    • látássérültek számára elérhető-e speciális audionarráció (ez nem egyezik az audioguideddal, ami legtöbbször a száraz, tényszerű információkra koncentrál, és amihez látnunk kell a képet, tárgyat. Inkább meséljünk történeteket, használjunk több jelzőt, színesítsük mondatainkat)
    • hallássérültek esetében van-e indukciós hurok, jelnyelves guide, stb. (nem minden hallássérült szeret olvasni, a született siketek anyanyelve a jelnyelv)
    • ha van olyan kollégánk, aki a témával kapcsoaltban képzett, az ő elérhetőségét is jól látható helyen közöljük 
  • a honlap akadálymentesítése: érdemes érintettel konzultálni – nem csupán a színektől, méretektől lesz akadálymentes egy weboldal, fontos, hogy a honlaptérkép ne legyen bonyolult és csak a legfontosabb információkat tartalmazza. 
    • egy megértési nehézséggel élő például nem olvassa el a hosszabb szöveget; használjunk címszavakat, piktogramokat, emeljük ki a ténylegesen fontos információkat
    • a látássérülteket itt is segítsük audiofájlokkal, mely a legfontosabb információkat összegzi
    • figyelemfelkeltő helyre helyezzünk el információs telefonszámot, az ezt kezelő kollégák legyenek felkészültek az akadálymentesítés különböző formáit érintő kérdésekre.

AZ IS FONTOS INFORMÁCIÓ, HA AZ INTÉZMÉNY NEM AKADÁLYMENTES, NEM RENDELKEZIK AZ EMLÍTETT FELSZERELÉSEKKEL! – mindenképp könnyen elérhető helyen tűntessük fel az ilyen típusú információkat, egy kerekesszékes látogató például ne induljon el reménykedve de feleslegesen, ha esetleg egyáltalán nem tudjuk garantálni az épületbe való bejutását. 

Az intézmény környezete:

  • van-e mozgássérült parkoló a közelben és ha igen, akadálymentesen megközelíthető-e onnan a bejárat és milyen messze van
  • fontos az útburkolat meghatározása (például nem biztos, hogy egy kísérő nélkül érkező, manuális kerekesszékes látogató olyan könnyen eljut a Vár területén lévő intézményekbe)
  • gondoljunk a tömegközlekedéssel érkező látogatókra is: a honlapon minden szükséges információt tűntessünk fel (pl. ha van metró a múzeum közelében, az akadálymentesített-e, a közeli buszmegállóktól mire kell számítani stb.)
  • a bejárat: fő – vagy mellékbejárat-e, szükséges-e kísérő/ segítő. Ha nem a főbejárat akadálymentes, annak közelében, jól látható helyen és figyelemfelkeltő formában helyezzünk ki feliratot, irányjelzőt – informáljuk a látogatót. (érdemes lehet az információs pult telefonszámát is kiírni, amennyiben nem találná meg az akadálymentes bejáratot, ezen a módon is tudjon segítséget kérni).
  • belső közlekedés: melyik terek akadálymentesek – elfér-e a kerekesszék, könnyedén mozoghat-e a térben (pl. saját- és a tárgyak biztonságát is szem előtt tartva. –a honlapon erre is jöhetnek példák – pl. kerekesszékes látogatóinknak az alábbi tárlatokat ajánljuk),
  • az épület egész területén helyezzünk ki figyelemfelhívó, jól látható jelöléseket fogyatékossággal élő látogatóink számára,
  • magasság és megvilágítás: a kiállított darabok elrendezése az ő esetükben kulcsfontosságú, hiszen a kiállítás előkészítői nem ugyanabból a magasságból szemlélik a műveket: épp emiatt a világítás is máshogy esik, máshol csillan be stb.,
  • kölcsönözhető kerekesszék – érkezhet olyan látogató is, aki a mindennapjaiban nincs kerekesszékhez kötve, de fárasztó lehet egy-egy hosszabb kiállítás megtekintése (ugyanitt gondolhatunk egyszerűen csak az idősebbekre vagy kismamákra is),
  • a belső közlekedésre egy műemlék épület esetében a korlátlift jó megoldásnak tűnhet, ugyanakkor figyelni kell a méretekre, hiszen egy elektromos kerekesszék nem biztos, hogy elfér ugyanott, ahol a manuális,
  • figyeljünk a liftek, rámpák működésére, méretére, terhelhetőségére,
  • hordozható székek (pl. horgászszék) biztosítása, minden kiállítótérben elhelyezett ülőalkalmatosság – ebben az esetben sincs szükség nehéz, méretes padra, ugyanúgy elhelyezhetünk egy-egy mobilszéket (például a Szépművészeti Múzeum Textúra programján is használt papírszékek – ezek súlyban nagyon könnyűek, nincsenek útban, rövidebb pihenésre alkalmasak),
  • sarkalatos pont: mosdók. Megfelelő magasságban van-e a kilincs? Van segélyhívó gomb? Ha igen, hol? (fontos, hogy esetleg a földről is el lehessen érni, optimális esetben a WC közelében). „Berendezés” magassága megfelelő? Sok helyen ezek a helyiségek csak kulccsal nyithatók, ám ebben az esetben egy esetleg tényleg mozgássérült látogatónak előbb el kell mennie a kulcsért. (A Természettudományi Múzeum honlapján képet is mellékelnek a mellékhelyiségről, így senkit nem ér váratlanul annak kialakítása),
  • érdemes lehet külön térképet, tájékoztatót készíteni a számukra, mely tippekkel, alternatív útvonalakkal segíti a múzeumi élmény teljességét – a látogatás előtt lássuk el őket minden szükséges, technikai jellegű információval – ajánljuk a nekik legmegfelelőbbnek gondolt kiállításokat),
  • alternatív eszközök: reprodukciók, tablet (pl. ha a magassági korlátok miatt nem lát jól egy tárgyat, a tablet segítségével rá tudjon zoomolni az őt érdeklő részletekre) – fontos, hogy ezek az eszközök ingyenesen igénybe vehetők legyenek, hiszen ők talán ezekkel kapják ugyanazt az élményt, mint ép társaik,
  • a gyengénlátók számára a kiállításban kihelyezhetünk vezetőszőnyegeket, ha esetleg vannak tapogatható tárgyak, azokat így könnyebben el tudják érni,
  • egyéb szolgáltatások: a fogyatákossággal élő látogatók sem csupán a kiállítás miatt jönnek, ugyanúgy akadálymenetesíteni kell a kávézót, a múzeumi boltot és a múzeumi külső helyszíneit is
  • ami a legfontosabb: vonjuk be az érintetteket a tervezési folyamatba!

 

  • Frontszemélyzet:
    • ne érje őket váratlanul, ha ilyen látogató érkezik à segítsék őket, ahogy tudják,
    • teremőröknek, információs- és pénztáros munkatársaknak akár külön belső képzés,
    • ha véletlen közelebb mennek a képekhez, tárgyakhoz, inkább segítsük őket, adjunk tanácsot az útvonalról, minthogy rájuk szóljunk. Persze a műtárgyvédelmi szabályok ugyanúgy vonatkoznak rájuk is, de nagyban befolyásolja a kapott élményt a frontszemélyzet hozzáállása,
    • külföldi múzeumok esetében találkozhatunk olyan példákkal is, ahol a frontszemélyzet ezen a téren képzett tagjai külön kitűzőt viselnek, ami segít a fogyatékossággal élő látogatóknak is abban, hogy kihez fordulhatnak (érdemes erről is a honlapon, előre tájékoztatni a látogatókat)
    • ha a kiállításban vannak tapintható tárgyak – akár eredetiek – a teremőrők is legyenek tisztában a szabályokkal.

 

  • Szakemberek

itt csupán példaként szeretnénk megemlíteni a francia modellt: minden intézményben külön szakembert foglalkoztatnak, aki a speciális igényű látogatókkal foglalkozik. Itthon erre sajnos nincs lehetőség, a múzeumpedagógusok – akik nyitottak a fogyatékossággal élő látogatók irányába – folyamatosan próbálják képezni magukat, szakemberekkel konzultálnak, a visszajelzésekből tanulnak. S bár a csoportok esetében mindig vannak kísérők, előfordulhatnak egyéni látogatók is, akik esetleg segítségre szorulnak.

 

 

 

Országos
Muzeológiai Módszertani
és Információs Központ