A Magyar Nemzeti Múzeum, a múzeumi ágazat minisztérium által kijelölt aggregátor intézménye adott helyet november 7-én annak a programnak, mely keretében a közgyűjtemények képviselői a KDS mentén elindult munkát mutatták be. A találkozón intézményvezetők és szakértők ismertették múzeumi, könyvtári, levéltári és audiovizuális archívumok által szerzett digitalizálási tapasztalatokat, a projekt megvalósítása során elért eredményeket, informatikai fejlesztéseket és a stratégiában rejlő további lehetőségeket.

Kétségtelen, hogy a kor elvárásának a muzeális intézmények, a könyvtárak, a levéltárak és az audiovizuális archívumok akkor képesek megfelelni, ha a közgyűjtemények a kulturális örökség őrzőiből egyben a kulturális örökség megosztóivá válnak. A KDS ennek megfelelően az esélyegyenlőség jegyében biztosítani akarja kulturális kincseink minél szélesebb körű, akadálytalan online hozzáférését, továbbá lehetőséget teremt a közgyűjteményekben őrzött műtárgyak közötti kapcsolatok felfedésére. A digitalizált műkincsek új utakat nyitnak a köznevelési módszertanban, segítségükkel a kulturális értékek közelebb kerülhetnek a fiatalokhoz.

A vendégeket Sz. Fejes Ildikó, az MNM OMMIK főosztályának vezetője fogadta.

 „Nincs ma az EU-nak olyan országa, ahol ne tartanák kiemelt prioritású kulturális ügynek a nemzeti kultúrkincs digitalizálását” – hangsúlyozta köszöntőjében Fekete Péter, az Emberi Erőforrások Minisztériuma kultúráért felelős államtitkára.

Demeter Szilárd, a Petőfi Irodalmi Múzeum főigazgatója úgy véli, és az eddigi struktúra nem jó, új szereplők kellenek. Szerinte nem látszik elég jól, hogy miről szól közgyűjteményi digitalizálási stratégia, ezért fontos tisztázni az alapvető célokat és változtatni az eddigi gyakorlaton. Látva, ahogy az internet és a média cunamiként ellepi a mai embert tartalommal, a közgyűjteményeknek izgalmas tartalmakat kell kínálniuk, valamint nyitniuk a közoktatás felé.

Varga Benedek, a Magyar Nemzeti Múzeum főigazgatója kiemelte, hogy a fiatal felnőtteket a legnehezebb a múzeumba csábítani, de a közönség elérésének földrajzi korlátai is vannak. A digitalizálásnak ezért fontos szerepe van abban, hogy a múzeumok ott is megjelenjenek, ahol eddig alulreprezentáltak voltak.

Vígh Annamária, a Szépművészeti Múzeum főigazgató-helyettese hangsúlyozta, hogy a digitalizálás a klasszikus múzeumi feladatrendszer teljes átalakítását jelenti. A múzeumok a digitalizálás során lényegében újrateremtik a műtárgyat. Többé nem pusztán látványt mutatnak be, hanem ennél többet, ezért komplex műtárgyfeldolgozásra van szükség, amely valóban alkalmas a tartalomszolgáltatásra.

Hammerstein Judit, az Országos Széchényi Könyvtár (OSZK) megbízott főigazgatója elmondta: a minél nagyobb mennyiségű digitalizált tartalom mellett fontos, hogy ezt a tartalmat meg is találják egy közös keresőfelületen. Ezért hozták létre az Országos Könyvtári Platformot, amely teljességében 2020-tól működik majd. Az OSZK egyedülálló eszközparkkal felszerelt Digitalizáló Központját januárban adják át. Ez a teljes magyar könyvtári szféra számára lehetőséget nyújt a digitalizálásra.

Németh László Sándor, a Magyar Nemzeti Levéltár szakmai koordinációs igazgatóságnak vezetője többek között arról beszélt, hogy intézménye modern, szolgáltató levéltárként kíván működni, mely a társadalmi igényekre is tekintettel van. Ennek érdekében például hamarosan bevezetik az elektronikus ügyintézési rendszert, amely mind az állampolgárok, mind a hatóságok számára megkönnyíti az ügyintézést.

Pál Ákos Bertalan, a Magyar Nemzeti Filmalap vezérigazgatója arról számolt be, hogy számos egyéb feladat mellett a nemzeti filmvagyont a Filmalap kezeli a Magyar Nemzeti Filmarchívumon keresztül, amely Közép-Európa legnagyobb filmgyűjteménye. Továbbá a digitalizálás mellett oktatási programot is kidolgoztak, a Mokép állománya, szinkronhang gyűjtemény is kialakításra kerül.

Bojárszky András, az MTVA operatív vezérigazgató-helyettese elmondta, hogy az intézményhez tartozik a Magyar Távirati Iroda 13 millió képet őrző fotó-, valamint hírarchívuma, továbbá a rádió- és a mozgóképarchívumok. Ezeket eddig elsősorban a szerkesztők használták, akiknek jó eszköz volt az azonnali műsorkészítésben és tartalomelőállításban, az elmúlt két évben azonban elindult a nagyközönség számára is elérhető archivum.mti.hu honlap, amely már 265 ezer képet és több mint 900 ezer dokumentumot tartalmaz. Szerinte a legizgalmasabb a metaadatolás, melynek célja a kereshetőség, nyomonkövetés. Úgy látja, a következő10-12 évben minden digitalizálva lesz. „Részletes stratégiánk van, reméljük, hogy nem apadnak el a források”- tette hozzá.

A múzeumi digitalizálás itthoni úttörőinek, a Magyar Nemzeti Múzeum és a Szépművészeti Múzeum célja, hogy 11 ezer jó minőségű rekord készüljön. Sz. Fejes Ildikó, az MNM OMMIK főosztályának vezetője és Fonyódi Krisztián, a Szépművészeti Múzeum fotó osztályának munkatársa beszámolt arról, hogy mozgólabor járja a múzeumokat, ahol nagyfelbontású műtárgyfotók, 3D szkennek készülnek, melyeket olyan tárgyleírás kísér, melyeket remélhetőleg az oktatásban is használni tudnak majd pedagógusok és diákok egyaránt. A digitális szolgáltatásfejlesztés részét képezi a kulcsszavas rekordok készítése app-pal, vagy olyan oktatási segédlet készítése a 3D-ben szkennelt tárgyakról, melyeket szemüveggel lehet vizsgálni. Mindez persze csak akkor értelmezhető a közoktatás számára, ha a rekordok, a leírások és a rendszer is egységes.

Gál András Levente, a Digitális Jólét Program szakmai vezetője fontosnak tartotta hangsúlyozni, hogy a 2030-ig tervezett program egyik fontos eleme a KDS. A kormány célja, hogy a nemzeti kultúrkincs gyorsan és élményszerűen válljon elérhetővé és a nemzeti adatvagyont újrahasznosítva, segítse a magyar nyelv és kultúra megőrzését. 

forrás: OMMIK, MTI