Aki eddig nem lett volna kellőképp meggyőzve arról, miért érdemes gyűjteményeinek darabjait az interneten elérhetővé és felhasználhatóvá tenni, annak az Europeana szakértő 10 okot is fel tudnak sorolni. A téma már csak azért is aktuális, mert tegnap óta a párizsi múzeumok több mint 100 ezer műtárgy nagy felbontású képét tették ingyenesen és szabadon felhasználhatóvá.
Arról korábban mi is írtunk, miért érdemes a múzeumoknak online is jelen lenniük. A Kómár Évával, a Magyar Nemzeti Múzeum Digitalizálási és Tartalomfejlesztési Csoportjának vezetőjével készült interjúnkból idézzük:
"A kulturális javakról készített digitális másolatok hasznosulásának számtalan módja lehetséges az állományvédelemtől az online térben való közzétételig. A hazai múzeumi terület alulfinanszírozottsága miatt sok múzeum tart a bevételkieséstől, a félelem másik oka pedig, hogy a tartalmakat esetleg jogtalanul használják fel. Azonban több nemzetközi példa mutatja, hogy az intézmények a tárgyak digitális közzétételével többet nyerhetnek. A KDS arra ösztönzi az intézményeket, hogy – amennyiben módjukban áll – minél szabadabb hozzáférést adjanak a gyűjteményeikhez. Ugyanakkor mi is hangsúlyozzuk, hogy minden esetben a tartalomgazda joga eldönteni, hogy mire használhatók az általa átadott digitális tartalmak."
Az Europeana oldalán a szabadon felhasználható képek közül a legtöbben François Boucher, a Rijksmuseumban látható Vénusz Ámorral és Anterosszal című képét tekintették meg
Lássuk tehát, hogy az Europeana szerint - és szerintünk is- miért jó, ha egy gyűjteményt digitalizálnak.
1. A múzeum teljesíti a küldetését
A gyűjtemények kutatás, oktatási vagy kreatív célra való rendelkezésre bocsátását több intézmény is küldetésének tekinti. Digitalizálás előnyei között a kutatás és az oktatás a legelsők közt szerepel, mely azt tükrözi, hogy az intézmények igenis szeretnék, ha az emberek számára hasznossá válnának a digitális örökségi tartalmak
2. A múzeum ismertsége nő
A szabad hozzáférés növeli a gyűjtemény ismertségét, a látogatók elkötelezettségét egy intézmény gyűjteménye iránt mind online, mind személyesen - szabad hozzáférés híján az embereknek nincs mit kutatni, böngészni vagy megosztani.
3. Javul a Google találatok aránya
A szabad hozzáférés segít abban, hogy a gyűjtemény legjobb műtárgyai a Google keresőmotorjain a rangsor elejére kerüljenek, és a neten böngészők így először a jó minőségű képeket találják meg.
4. Látható lesz a múzeum a közösségi médián
Egy 2017-es Europeana tanulmány szerint a kulturális örökséggel foglalkozó múzeumok egyre inkább számít arra, hogy a közösségi médiában láthatóvá válik a gyűjtemény. Ha a képek szabadon felhasználhatóak, újra és újra megoszthatók lesznek.
5. Lehetővé teszi az együttműködést más intézményekkel és a részvételt magas színvonalú kampányokban
Az Europeanán kívül a Wikipedia, a Wikimedia, a Flickr és a Google Art mind olyan csatornák, melyeken keresztül a múzeum hatalmas tömeget érhet el.
6. Növeli az intézmény hírnevét és erősíti a márkáját
A szabad elérés növeli a gyűjtemények hírnevét, ismertségét és megerősíti a márkát, ami szükséges ahhoz, hogy szponzorokat, támogatókat nyerjenek.
7. Megragadja a közönség lelkesedését és érdeklődését
Azok az intézmények, melyek a szabad hozzáférhetőséget és a megosztást prioritássá teszik, a legnagyobb haszonélvezői a közösség életében való részvételnek. Volt rá példa, hogy a közönség tagjai azonosította egy intézmény metaadataival kapcsolatos problémákat.
8. A múzeum kapcsolódhat az OPEN mozgalomhoz
Az Open Culture és az OpenGlam mellett a múzeum az Open Education, Open Data és Open Government részese lehet.
9. A múzeum szervezete és működése hatékonyabb lesz
A szabad elérés elősegíti az akadálymentesítést, időt és pénzt takarít meg, fókuszba helyezi azokat a célokat, melyek a múzeum számára fontosak. A korlátolt felhasználás több pénzbe, időbe kerül és csorbítja az intézmény hírnevét, árt az ismertségének.
10. Többről van szó, mint a képek licensze
A már említett 2017-es tanulmány megmutatta, hogy a kereskedelmi célú felhasználás volt a digitalizálás legkevésbé jelentős motivációja, mely megerősíti azt, hogy ez a fajta jövedelemszerzés kevésbé fontos az intézmények számára, mint azt gondolnák.
Az Europeana által javasolt tanulmányok angol nyelven
- Enumerate survey 2017, DEN and Europeana
- The Impact of Open Access on Galleries, Libraries, Museums, & Archives, Effie Kapsalis (2016)
- Images of Works of Art in Museum Collections: The Experience of Open Access, Kristin Kelly (2013)
- Democratising the Rijksmuseum, Joris Pekel (2014)
- MKG Collection online: the potential of open museum collections, Antje Schmidt (2018)
- Making impact on a small budget, Joris Pekel (2015)
- Opening Access to collections: the making and using of open digitised cultural content, Melissa Terras (2015)