Leonardo is imádta volna, amit ez a két múzeum a műveivel tett

Két hatalmas és tekintélyes múzeum egymástól függetlenül úgy döntött, a digitális technológiát hívja segítségül a renenszánsz nagymester képeinek kiállításakor. Nem mintha Leonardo képeihez nehéz lenne közönséget toborozni, a múzeumok munkatársainak azonban nem volt elég, hogy kiakasszák a remekműveket a falra. Az akció sikerült, nem is akárhogy: íme, a londoni National Gallery és a Louvre Leonardo-kiállításához kapcsolódó jó gyakorlata.

A múzeumok egy ideje kutatják, hogyan lehet a digitális megoldásokat a lehető legjobban beépíteni működésükbe: egyrészt a kiállításokba, hogy növeljék a látogatói élményt, másrészt azért hogy minél több információt szerezzenek arról, kik, mikor és miért látogatnak el a múzeumba. Most már tudjuk, hogy a múzeumba 

kell a digitális technológia, de nem minden áron.

A digitális technológiák indolokolatlan felhasználása – csak azért, hogy „legyen, mert egy mai múzeumban kell”- azonban kockázatos. A Museums Galleries Scotland (Skót Múzeumok és Galériák Szövetsége) például tagjainak azt javasolja, hogy  a Skócia Múzeumok Galériája kijelenti, hogy a gyűjteményeknek „nem kell csak azért digitális eszközöket használni, mert azt mondták nekik, hogy ezt kell tenniük” - idézi fel a Museums and Heritage cikkírója.

Akik jól csinálják: National Gallery, London

A National Gallery, miután néhány évvel ezelőtt leigazolta az üzleti szférából érkezi marketinges szakembert, Chris Michaelst, a múzeumi digitális fejlesztések egyik legmenőbb innovátorának számít. Tavaly indult a külön erre koncentráló National Gallery X nevű labor, ahol kutatnak, kísérleteznek és workshopokat tartanak.

Az új tudományos kutatásra alapozott Leonardo: Experience a Masterpiece (Leonardo: Merülj el egy remekműben) kiállítás célja az volt, hogy a látogatók meglássák a láthatatlant, vagyis az alárajzokat da Vinci (egyik) Sziklás Madonna című festménye alatt. Eddig nem látható „képek” váltak láthatóvá az infravörös sugarak, a hiperspektrális képalkotás és a makroröntgenes floureszkáló képalkotás révén.

fotó © National Gallery

A kiállítás előtt rengeteg adatot gyűjtöttek, hogy tudják, mit várnak az emberek az immerzív kiállításoktól, ugyanakkor a múzeum értékeihez is hűek akartak maradni. A fiatal korosztály (18-35) rögtön rákattant, míg az idősebbek közül akadtak, akiknek kellett idő, hogy megszokják az élményt. Annál is inkább, mivel a kiállításon kezdetben nem, és később is csak alig volt szöveges magyarázat.

A kiállítás az 59 Productions kreatív ügynökséggel koprodukcióban készült. Ebben az angol nyelvű videóban a kiállítás kurátora, Dr. Caroline Campbell mesél a kutatói munkáról, a kiállítás létrejöttéről. 

 

 

Kiállítás címe: Leonardo: Experience a Masterpiece

Kurátor: Dr. Caroline Campbell

Bezárt január 26-án.

 

Akik jól csinálják: Louvre, Párizs

A Leonardo halálának 500. évfordulójára rendezett kiállításon 11 festmény mellett számos rajz és egyéb dokumenton látható a Louvre-ban. A kurátorok természetesen nem hagyhatták ki a Mona Lisát, így az is a kiállítás részévé vált nélkül, hogy a festményt elmozdították volna helyéről. A kiállítás digitális szempontból két izgalmas formát választott:

  • egy VR headset segítségével a látogató egy hétperces kalandban vehet részt, mely alatt megismeri a Mona Lisa keletkezését, és ami még jobb, a hatalmas tömeg ellenére a festmény „közvetlen közelébe” kerül, láthatja textúráját, apró részleteit, és életre kelti Mona Lisát, így a sokszor látott titokzatos mosolyon túl azt is el tudjuk képzelni, hogyan nézett, grimaszolt, nevetett. Ezt a HTC Vive Arts nevű VR céggel együtt fejlesztette a múzeum

  • a festmények mellett teljes méretű infravörös reflektogramok láthatók. Ezt a képalkotó technikát használják a festékrétegek alatti szén kimutatására, és így felfedik az alárajzokat. Festés közben Leonardo gyakran meggondolta magát és változtatott, ezek a képek lehetővé teszik, hogy lássuk a kezdeti vázlatokat és azt, hogyan tökéletesítette a kompozícióit. Betekintést nyújtanak abba, hogyan érte el a kívánt bőrszín árnyalatot, amikor mesteri átmeneteket hozott létre fény és árnyék között

louvre leonardo

© Louvre


A Guardian cikkében az egyik legnevesebb műkritikus, Jonathan Jones azt írta: a mindig kísérletező, kitaláló, vizionáló Leonardo imádta volna ezeket a technikai újításokat. Jones szerint a Louvre kiállítása „korunk legnagyszerűbb Leonardo-kiállítása, mert felfedi Leonardo igazi személyiségét: a tudósét, a feltalálóét, a mérnökét és a végtelenül kíváncsi megfigyelőét. Egy kasszasiker, persze, de „agya” van, mert feltárja, hogy miért nem unjuk meg soha ezt a zsenit, aki öt évszázaddal ezelőtt megálmodta a jövőnket”.

 

Kiállítás címe: Leonardo da Vinci

Az angol és francia nyelvű kiállítási brosúra itt tölthető le 

Kurátorok: Vincent Delieuvin, Festményosztály, Louis Frank, Grafikai Osztály, Musée du Louvre

Nyitva: 2019. október 24. – 2020. február 24. 

 

Via via via

 

 

 

 

 

Országos
Muzeológiai Módszertani
és Információs Központ