Mesterségünk címere: Múzeum

Múzeumi szakemberek találkoztak 2020. január 27-én a Budapesti Történeti Múzeum Vármúzeumában, melynek elsődleges célja a Múzeumi Oktatási és Módszertani Központ (MOKK) által koordinált „Múzeumi és könyvtári fejlesztések mindenkinek” kiemelt projekt bemutatása volt.

A rendezvényt befogadó intézményben a Hauszmann Programnak köszönhetően jelenleg is rekonstrukciós munkálatok zajlanak, így a résztvevők a Szent István-terem felújításából is ízelítőt kaphattak, mely helység a II. világháborús bombázásokban teljesen megsemmisült. 

A résztvevőket Népessy Noémi, a BTM 2019 áprilisában kinevezett főigazgatója köszöntötte, majd Nagy Magdolna, a MOKK megbízott igazgatója számolt be jelenlegi és tervezett képzéseikről, azok hasznosíthatóságáról és eddigi eredményeikről. A fentebb említett 36 hónapos „Múzeumi és könyvtári fejlesztések mindenkinek” mellett kiemelte a „Cselekvő Közösségek” c. projekt keretében elkészült kiadványokat is. Elmondta, hogy módszertanuk kidolgozásakor mindig szem előtt tartják a közneveléshez való kapcsolódást, a szolgáltató jelleget, a minőségközpontúságot, a hozzáférhetőséget és a társadalmi-közösségi felelősségvállalást.

  

     

Tudományos munkatársak kontra menedzserek

A változatos képzési paletta ismertetése után „Felkészülés a tudományos munka és a menedzser típusú szemlélet összehangolására szakmai továbbképzésekkel” témában Szu Annamária (fejlesztési osztályvezető, Szabadtéri Néprajzi Múzeum Múzeumi Oktatási és Módszertani Központ), dr. Cservenyák László (elnök, Magyar Vidéki Múzeumok Szövetsége) és dr. Tóth Arnold (etnográfus, tudományos titkár, Herman Ottó Múzeum) beszélgettek, Népessy Noémi vezetésével. Olyan kérdésekre keresték a választ, mint hogy mennyire lehet összehangolni a menedzsment és a tudományos munkatársak munkáját, mik szükségesek ahhoz, hogy a különböző területeken dolgozó munkatársak megismerjék és megértsék a másik feladatkörét és hatékonyan tudjanak együtt, csapatként dolgozni. Dr. Cservenyák László bevezetőként elmondta, hogy a múzeumoknak megváltozott kihívásokkal kell szembenézni, a látogatók igényeit kell előtérbe helyezni, ennek megfelelően azon is el kell gondolkodni, hogy miként lehet eladni, piacosítani a tudományt. Minden résztvevő egyetértett abban, hogy meg kell találni az egyensúlyt a kutatók és a menedzserek munkája között, ami egy kis múzeum esetében talán még nehezebb, hisz itt sokszor a kutatók, a muzeológusok maguk látják el a menedzseri vagy a kommunikációs feladatköröket is. Mindez persze azt eredményezi, hogy kevéssé tudnak eredeti feladatukra koncentrálni, frusztráltak lesznek, és kevésbé tudnak látványos eredményeket produkálni.

A beszélgetés során többször visszacsatoltak a MOKK képzési kínálatára. Egyetértettek abban, hogy a múzeumi menedzserképzés moduljai betekintést engednek a különböző munkafolyamatokba, mely hosszútávon segíthet a munkatársak közti ellentétek feloldását, ugyanakkor a nagy intézmények hierarchikus felépítésének köszönhetően végérvényesen sajnos nem szüntetheti meg azt.

Fontos lenne emellett a folyamatok egységes szabályozása, mely lehetővé tenné, hogy a különböző osztályok munkatársai tisztában legyenek egymás munkafolyamataival. Különböző fórumokon keresztül ezen kívül lehetőséget kell biztosítani – akár a látogatóknak is –, hogy megismerjék a kutatási eredményeket is, mely a szerves része a múzeumi mindennapoknak.

Tudományosan is érthetően? 

Napjainkban egyre több fórumon, konferencián megjelenik a megfelelő szövegezés kérdése. Megfelelő-e az, ha maga a kutató vagy a kurátor írja meg a kiállítás falszövegeit, amivel a múzeumpedagógus már csupán a végleges állapotában találkozik? Ez a probléma egyértelműen megoldásra vár. Ideális esetben külön szakembert kellene foglalkoztatniuk a múzeumoknak, akik a kutatók szavait közérthetően tudják a közönség felé tolmácsolni.


Bizalom és együttműködés

Népessy Noémi a beszélgetés végén arra kérte a résztvevőket, hogy pár szóval jellemezzék az ideális menedzsert. Cservenyák szerint kérdezni, látni és tapasztalni kell; a múzeumi szakembereknek is kell múzeumba járni és más kiállítások segítségével fejlődni. Szú Annamária a vizionárius, bátor, kedves, céltudatos szavakat választotta, míg Dr. Tóth Arnold szerint semmilyen körülmények közt sem feledkezhetünk meg arról, hogy minden tevékenység fókuszában a gyűjtemény kell, hogy álljon. Népessy Noémi konklúziója remekül körülírja, hogy mihez is van szükség a közös cél eléréséhez. Bizalom. Ahhoz pedig, hogy bizalom alakulhasson ki egymás munkája iránt első sorban egy jó vezető kell, aki képes összefogni egy olyan sokszínű munkaközösséget, mint a múzeumoké.

World Café

Egyre több hazai konferencián találkozhatunk a kötetlen beszélgetések lehetőségével. Esetünkben 6 asztalnál, 10 perces váltásokban az alábbi témák kerültek napirendre:

  • Pr, marketing, kommunikáció;
  • Szolgáltató múzeum és hálózatépítés;
  • Minőségmenedzsment;
  • Önkéntes és IKSZ menedzsment stratégia;
  • Múzeumok társadalmi szerepvállalása;
  • Gyűjteménymenedzsment.

Bár a váltások rövidnek bizonyultak, ezek az alkalmak hasznosak arra, hogy a különböző problémákkal szembenéző intézmények munkatársai kötetlenebbül, de egy adott témáról oszthassák meg véleményüket.

 

Börze

A kötöttebb szakmai program után a résztvevők lehetőséget kaptak a kiállítókkal való kötetlenebb találkozásra. Bemutatkozott a MOKK oktatási csoportja, a Mare Temporis Történelmi Hagyományokért Alapítvány, a SZTAKI, az Adj hangot magadnak! projekt, a MúzeumOD, az Open History és az Örökség Kultúrpolitikai Intézet.

  

 

Múzeumlátogatás, avagy hogyan lehet egy történelmi épület történetét a saját, műemlékileg védett, falai között bemutatni

A program zárásaként a szervezők a kiállításokhoz kapcsolódó programokra invitálták a résztvevőket, így két tárlatvezetésen (Buda, „a királyi méltóság széke és trónusa, a középkori királyi palota és Gótikus szobrok a budai királyi palotából) és egy múzeumpedagógiai programon (Budapest – Fény és árnyék – A főváros 1000 éves története) vehettek részt. A „kötelező” történeteken, tudnivalókon kívül a vezetők a kiállítások megvalósításával járó problémákat, ellentmondásokat is megosztották, azok szakmai hátterét is elmondták a szakmai közönségnek.

A sok informális helyzeten kívül a jelenlévők rengeteg hasznos gondolattal távozhattak, mely talán egy időszerű szemléletváltás első lépésének tekinthető.

  

     

 

 

 

 

Országos
Muzeológiai Módszertani
és Információs Központ