Múzeumok filmen: a kulisszatitkok legalább olyan érdekesek, mint a kiállítások

Nem véletlen, hogy a múzeumi nyílt napok olyan népszerűek: a múzeumokban folyó munkába és a laikusok szeme elől elrejtett műhelyeibe, termeibe belesni legalább olyan izgalmas, mint a végeredményt látni a kiállítás tárlóiban. A New York-i Metropolitan Museum saját videói, és a BBC sorozata a londoni V&A múzeum titkos életéről méltó módon mutatják meg a múzeumi munka komoly, vidám, szomorú, meglepő, és mindenekelőtt emberi oldalát.

A külföldi dokusorozatokat és videókat látva csak remélni tudjuk, hogy hasonlót láthatunk majd magyarországi múzeumokról is.

Múzeumi titkok főműsoridőben

 Az idei év egyik leginkább várt műsora a BBC2 Secrets of the Museum („A múzeum titkai”) című, hatszor hatvan perces sorozata lesz a világ jelenleg legmenőbbnek számító dizájn- és iparművészeti múzeumáról, a londoni V & A-ról. A Victoria & Albert Museum több mint 2,3 millió tárgynak ad otthont, mely az emberi invenció és képzelőerő több mint 5000 évét fedi le a divattól a a fotográfián, szobrászaton, kerámiaművészeten át az építészetig, a színház- és előadóművészetekig. A V&A soha eddigi nem látott népszerűségnek örvend, évente négymillió látogatót fogadnak. „A múzeum titkai” sorozat feltárja azt a világot, ami eddig a nyilvánosság elől rejtve volt: bemutatja több száz kurátor, restaurátor, technikus és még sok más múzeumi szakember munkáját, akiknek feladata a felbecsülhetetlen értékű tárgyak megőrzése és gondozása mindannyiunk számára.

 A V & A szakembereit követve „A múzeum titkai”  felfedik a szakmai fortélyait: hogyan lehetséges a múzeum kétmillió csodálatos tárgyát megőrizni, tisztítani, megszerezni vagy épp bemutatni. Feltűnnek Grayson Perry Brexit témájú vázái, az haute couture remekei, Charles Dickens kéziratai, de Kylie Minogue utazóládája is. A múzeum munkatársainak mindennapjain keresztül ismerjük meg az egyes tárgyak történetét, hogyan készültek és miért fontosak, mindeközben pedig a néző számára is egyértelmű lesz, miért van szükségünk nekünk és a jövő generációnak is múzeumra.

A V & A amúgy eddig is elég „nyilvános” életet élt: YouTube csatornájukon rendszeresen bemutatják egy kiállítás háttérmunkálatait, egy technika mikéntjét (így a mozaikkésztíést vagy hogyan készültek Marcel Breuer székei),  vagy egy-egy izgalmas tárgy restaurálását, mint például egy szamuráj harcosét vagy a román kori Pórtico de la Gloria szentjeit és angyalait.

Metropolitan Museum, New York: Neked mit jelent a Met?

A New York-i Metropolitan Museum 150. évfordulóját ünnepli idén. Amikor a múzeumot 1870. április 13-án megalapították, még nem volt se gyűjteménye, se muzeológus gárdája, sőt, épülete sem. Csak egy szenvedélyes gondolat volt, ami egy csoport ambíciózus New York-i civilben megfogalmazódott.

Az évfordulós események részeként Met Stories címmel videósorozatot és közösségimédia-kampányt indítottak, mely a Met látogatók – művészek, tanárok, kurátorok, színészek, múzeumi munkatársak, tervezők- múzeumhoz kötődő személyes történeteit osztják meg. Az egyszeri és megismételhetetlen múzeumlátogatástól kezdve a mindennapok csodájáig sokféle történetet láthatunk, hallhatunk: egy lánykérést, egy háborús veterán kilábalását a poszttraumás stresszből vagy egy amerikai őslakos művész fájdalmas szembesülését azzal, hogy a bennszülöttek művészetét megsemmisítették.

Az első részben a Met fotótárának munkatársa, Stephanie Post arról mesélt, hogy mindig félt a változástól.

„Egy ilyen helyen dolgozni, és a képeken keresztül időben visszatekinteni, és látni a folyamatos változást a legjobb iskola volt.”  

Silas Farley divattörténettel foglalkozó múzeumpedagógusnak a múzeum a Mekkája, „itt vagyok itthon, itt jobban megértem, ki vagyok”. Szerinte ha az elődeinket megismerjük, az nem gúzsba köti a fantáziánkat, hanem épp ellenkezőleg: látjuk, hogy ők rokonlelkek, a lelki társaink, vagyis nem vagyunk egyedül. Tim Gunn táncosnak végigmenni a múzeumon nemcsak nyugalmat, hanem inspirációt ad. Az ismétlődő minták, az ecsetvonások ritmusa, a letisztult vonalak, a precízió, az erő és az érzékenység eleganciája mind rokonítja a képzőművészetet a tánccal.

A tuti recept: a világ nyolc legnagyobb múzeuma hírességekkel fűszerezve

A többszörös díjnyertes sorozat, a „The Art of Museums” (A múzeumok művészete) igazi sztárparádét vonultat fel: híres író, fotós, divattervező, zenész, építész, táncos vall arról, mit jelent számára az adott múzeum és annak mesterművei. A madridi Prado, a bécsi Kunsthistorisches Museum, a New York-i Solomon R. Guggenheim Museum, a párizsi Musée d‘Orsay, a firenzei Uffizi, az amszterdami Rijksmuseum, a berlini Alte Nationalgalerie és az Munch Museum termeiben kalauzolnak a hírességek. Bécsben Vivienne Westwood divattervező Velázquez képei kapcsán a környezetvédelmi és társadalmi aktivista tevékenységéről mesél, Oslóban Karl Ove Knausgård író a Munch Múzeumban szembenéz a történelem egyik legdrágábban vásárolt festményével, a Sikollyal, és a modern szorongás szokatlan ábrázolásán elmélkedik. Marina Abramović egy lépéssel tovább megy, és felkéri a helyi lakosokat, hogy pontosan ott, ahol a festmény készült, üvöltsenek bele a nagyvilágba. A párizsi Musée d'Orsay-ban Sasha Waltz koreográfus, a berlini Állami Balett első női művészeti vezetőjét elbűvöli a fin de siècle megszállottsága a halál, szexualitás és hedonizmus iránt, és párhuzamokat fedez fel a ma társadalmával és táncol a szobrok között az Orsay-ban. Erwin Olaf, a híres divatlapok oldalairól is ismert, és néhány évvel ezelőtt a debreceni MODEM-ben kiállító fotóművész pedig gyermekkorát idézi fel a Rijksmuseumban.

 

The ART of MUSEUMS from gebrueder beetz filmproduktion on Vimeo.

 

A világtörténelem eseményei- a világháborúk, a gazdasági válság és a forradalmak nyomot hagytak a múzeumokon, formálták identitásukat. Ez legjobban a gyűjteményekben és a kurátorok választásaiban tükröződik. Az epizódokban megszólalnak azok, akik ezeket a kalandos történeteket a legjobban ismerik: a színfalak mögött dolgozók, a múzeumok igazgatói, kurátorai, restaurátorai. Ezenkívül szóba kerülnek azok a kihívások, amikkel a gyorsan változó digitalizált világban a múzeumoknak szembe kell nézniük.

forrás: BBC, Met, Beetz Brothers

 

 

 

Országos
Muzeológiai Módszertani
és Információs Központ