Múzeumi oktatási anyagok: hogyan készítsünk olyan jó tartalmat, ami túléli a vírusjárványt?

Miután a múzeumok világszerte bezárták kapuikat, a különböző osztályok- múzeumpedagógia, kommunikáció, digitalizálás, közönségszervezés- munkatársai azon gondolkodnak, hogyan tudnának új, virtuális kapukat nyitni a közönség felé. A mostani vírusjárvány egyik következménye az online oktatási anyagok felfutása. De maga a tény, hogy növekedett az ezek iránti igény, még nem jelenti azt, hogy minden intézménynek fejvesztve tartalmat kell előállítani csak azért, hogy lépést tartson az idővel és a sokkal nagyobb gárdával, büdzsével rendelkező múzeumokkal. Egy lassabb, átgondolt megközelítéssel, ami a már bevált fogásokon alapul és beépíti a jó gyakorlatokat, biztosíthatjuk, hogy az oktatási anyagok valóban értékesek legyenek a közönség számára mind a karantén idején, mind azon túl. A kulturális stratégiák kidolgozásával foglalkozó brit The Audience Agency megosztotta tapasztalatait azzal kapcsolatban, milyen az az oktatási anyag, ami kiállja az idő próbáját. 

A középpontban a közönség áll, nem mi

Ahhoz, hogy az online tanulási anyag sokak hasznára és hatékony eszközzé váljon, abból kell kiindulni, ki célcsoport és mire van szüksége- ahelyett, hogy azon gondolkodnánk, hogy mink van és ehhez keresünk közönséget. A körülmények miatt nincs pénzünk felmérést készíteni és nincs módunk felmérést végezni, hát dugjuk össze a fejünket. A kollégák közül sokan maguk is szülők, így testközelből látják, hogyan és mit tanulnak gyerekeik. Ötleteljünk közösen arról, hogy mire lehet szüksége egy adott célcsoportnak, vagy kipróbálhatjuk ötleteinket az ismerőseinkkel, akik megfelelnek az adott kritériumoknak. A lényeg, hogy legyen visszacsatolás arról, hogy elgondolásunk megáll-e a lábán. Fontos felismerni azt is, hogy az online tanulás nem minden közönség számára elérhető, ide tartoznak a 2 év alatti gyerekek, bizonyos kiszolgáltatott csoportok, illetve azok, akik korlátozott internet-hozzáféréssel vagy digitális ismeretekkel rendelkeznek.

Legyünk konkrétak

Egy másik gyakori buktató, ha nem pontosan határozzuk meg pontosan, kit szeretnénk elérni. Persze szeretnénk mindenkit bevonni, de ha nem vagyunk elég konkrétak, végül olyan tartalmat hozhatunk létre, ami végül senkinek sem lesz különösebben releváns. A kínálatot a legjobb leszűkíteni egy adott csoportra és az ő igényeikre. Például ha iskolákat célzunk meg, azon belül kiket szeretnénk bevonni: a tanulókat, a tanárokat vagy mindkettőt? Milyen korcsoportot és tantárgyat választunk? 

A Magyar Nemzeti Galéria Remekművek- Tíz magyar festmény oldala a magyar irodalom, történelem és vizuális kultúra tantárgyak követelményeinek  megfelelő kérdéseket tesz fel, emellett olyan érdekes információkat és háttértörténeteket oszt meg, amit mindannyian szívesen olvasunk az általunk szeretett képekről.

 

Ismerjük meg alaposan a terepet

Miután meghatároztuk, kiket szeretnénk megcélozni, érdemes megnézni, milyen eszközök elérhetőek máris a számukra és ezeket hogyan használják. Melyik megközelítés működik jól, és melyiket érdemes elkerülni? Van olyan terület, téma, amiben hiányosságokat fedezünk fel és mi pont be tudjuk tölteni azokat? 

Merjük megmutatni, mi miben különbözünk másoktól

Minden múzeum lenyűgöző történetek tárháza; ha meg tudjuk fogalmazni, hogy mi tesz minket igazán egyedivé, az sokat segíthet abban, hogy az oktatási anyagaink kitűnjenek a tömegből. Nincs értelme olyan tartalmat létrehozni, ami sok témát fed le, de csak homályosan kapcsolódik a múzeum hitvallásához és küldetéséhez. Összpontosítsuk erőinket azokra a területekre, ahol a legerősebbek vagyunk, ahol bárki másnál jobban bevonhatjuk és edukálhatjuk közönségünket.

Műkar, Science Museum GroupSketchfab
Egy 3D szemléltető kép a londoni Science Museum oktatási segédleteket összegyűjtő oldaláról. A rövid és érdekes tárgyleírás után egy bekezdésnyi szöveg szól a modern kori protézisekről, majd elgondolkodtató kérdések szerepelnek, amiket írásban vagy vita formájában órán fel lehet dolgozni. 

Éljen az újrahasznosítás!

Ez a mantra igaz mind az online tanulási tartalmakra, mind a klímavédelemre. Vannak az intézményünknek olyan már meglévő digitális eszközei, amiket oktatási anyagokhoz lehet felhasználni, -újítani? Ezek lehetnek videók, fotók, blogposztok és felvett előadások, ha megtaláljuk az ezeknek megfeleltethető tantervi követelményeket.

Online DIY vezetés a Petőfi-tárlatban. A Petőfi Irodalmi Múzeum karanténra fejlesztett ThingLink megoldása, ahol egy régebbi kiállítás virtuális tárlatában lehet bolyongani, benne "fun factek, meglepő történetek Petőfiről, kortársairól, múzeumról, irodalomról!"

Minőség, nem mennyiség

Ha nincs olyan tartalom, amit felhasználhatnánk oktatási célra, a nulláról kell indulnunk. Az egyik jótanács, amit az Audience Agency a digitális projektekkel foglalkozó ügyfeleinek ad, az, hogy a közönség az összes, számára elérhető tartalommal összevetve értékeli majd az intézményt, vagyis a múzeumunkat nemcsak egy másik múzeummal vagy művészeti intézménnyel hasonlítja össze. Igen, ez azt jelenti, hogy online tapasztalatait olyan mammutvállalatok kínálatához méri, mint a Google vagy a Netflix. Tehát ahelyett, hogy saját lehetőségeinket túlfeszítve generálunk sok olyan anyagot, aminek a minősége messze nem optimális, vagy egy komplex játékra vagy alkalmazásra költünk, amikor ezt a büdzsénk nem engedhetné meg, inkább keressünk egy kisebb, de tökéletesen átgondolt, testreszabott formátumot. Jó, ha a minőségre, nem pedig a mennyiségre koncentrálunk.

Az egyszerű is lehet jó

Csábíthatnak a látványos tech újdonságok és szoftver trendek, amiktől egy intézmény relevánsabbnak tűnhet, de az Audience Agency tapasztalata az, hogy ezek nem mindig szükségesek vagy bölcs befektetések egy kulturális intézmény számára. Függetlenül attól, hogy online tartalmat (például videót vagy webes játékokat) vagy letölthető anyagokat (például munkafüzetet) hozunk létre, az oktatási anyag csak annyira lesz értelmes és hasznos, amennyire azt a felhasználók jól fogják tudni használni. Magyarán: ne gondoljuk azt, hogy a közönség új alkalmazásokat akar telepíteni, vagy időt fog fordítani arra, hogy megtanuljon használni egy új platformot csak azért, hogy a mi anyagunkat elérje. Segítsük a közönséget abban, hogy a lehető leggyorsabban jusson el a számára fontos dolgokhoz, könnyítsük meg számukra az elérést, hogy olyan fájltípusokat, szoftvereket és platformokat használunk, amiket valószínűleg már ők is ismernek, például PDF-eket, word dokumentumokat és YouTube videókat.

 

1890-ből származó, szabadtéri főzést ábrázoló fotó a MuseuMap étkezésről szóló galériájából. Egy képgaléria több tantárgyhoz is felhasználható és jó lehetőséget ad egy átfogóbb téma megbeszéléséhez, a korokon átívelő változások szemléltetéséhez. 

Az anyag legyen könnyen megtalálható

Ha már kemény munkát végeztünk, hogy egyedi, izgalmas oktatási anyagot hozzunk létre, ami tökéletesen megfelel a közönség igényeinek, csak akkor volt mindennek értelme, ha meg is lehet a neten találni. A járvány alatt még nagyobb az online anyagok dömpingje, vagyis minden eddiginél fontosabb, hogy a miénket könnyen felfedezzék. Ez azt jelenti, hogy ellenőrizni kell, hogy az összes online oktatási anyag optimalizálva van-e a keresőmotorra (SEO), hogy jól szerepeljenek a releváns Google keresésekben. Szintén döntő jelentőségű, hogy az oktatási anyagok az intézmény oldalain, csatornáin jól láthatóak legyenek.

A Magyar Nemzeti Múzeum karantén idejére a NONSTOP Nemzeti Múzeum megnevezéssel emeli ki összegyűjtött online tartalmait, oktatási segédanyagait.

Mi van a járványon túl?

Az intézmények érthetően arra koncentrálnak, hogy mit tudnak tenni, hogy elérjék a közönséget és fontosak maradjanak a számukra, míg ki nem nyithatnak újra, de érdemes átgondolni, hogy ezeknek a tevékenységeknek és az oktatási anyagoknak mi lesz a járvány utáni hozadéka. Ez azt jelenti, hogy fontolóra kell vennünk, hogyan tudjuk az oktatási anyagokat fenntarhatóvá, az ezután következő felhasználók számára is elérhetővé tenni, valamint hogyan mérjük ezek hatékonyságát.

A tartalomtól és a formátumtól függetlenül valószínűleg rendszeresen frissíteni kell az anyagokat, hogy azok pontosak, relevánsak legyenek és megfelelő módon működjenek. A közönség nagy része nem szereti, ha az interneten akár csak kissé elavult dolgokat talál - az internet a jelenről szól, még akkor is, ha a múltbéli történetek megosztásáról szól. Győződjünk meg arról, hogy az intézményben valaki  rendszeres időközönként ellenőrzi az online anyagokat, különben erről a fontos feladatról könnyen elfeledkezünk. Miután kemény munkát és időt fektettünk az anyagok fejlesztésébe, a legkevésbé szeretnénk, ha a lehetséges felhasználót az elavult tartalom vagy a műszaki problémák miatt veszítenénk el.

A múzeumokon most még nagyobb nagy a nyomás, hogy online tartalmat állítsanak elő, de érdemes egy lépést visszalépni ahhoz, hogy időt fordítsunk a jó minőségű, egyedi és valóban a közönség igényeire koncentráló anyagok létrehozására. Noha a digitális oktatás nem helyettesítheti a művészeti és kulturális intézmények által nyújtott testközeli élményt, az átgondoltabb megközelítés segít fenntartani és felépíteni egy tanulóközösséget, ami biztosítja a minőségi online anyagok hosszútávú fennmaradását és igazolja létét a járvány után is.

forrás

 

 

 

Országos
Muzeológiai Módszertani
és Információs Központ