Múzeumi kommunikáció: hogyan lett egy biztonsági őr szuper múzeumi kommunikátor?

A múlt héten arról írtunk, miért fontos, hogy egy múzeumnak legyen személyisége. A megfelelő stílus és hangnem megtalálása legtöbbször- legalábbis ideális esetben- tudatos kommunikációs stratégia eredménye. Azonban mint az életben oly sokszor, a véletlenek felülírhatják a szabályokat, és a különleges körülmények, mint amilyen a mostani vírusjárvány is, sajátos megoldásokat szülnek. Aki nem tudja, csinálja?

A koronavírus-járvány alatt a szülőkből tanárok, a férjekből fodrászok lettek, az Oklahoma City-beli National Cowboy and Western Heritage Museum (Nemzeti Cowboy és Western Örökség Múzeuma) biztonsági főnöke pedig a múzeum közösségi médiájának őre lett. Jobb híján ugyanis Tim Tillernek kellett beugrani erre a munkára. Saját bevallása - és Twitter-posztjainak tanúsága- szerint olyan volt, mint egy újszülött. 

Vagyis van, amikor épp az a jó, ha valakinek fogalma sincs arról, mik a szabályok. Ehhez azonban egyéniség és jó stílus kell. Vagy egy marketinges zseniálisan kitalálta ezt a karaktert (ennek azért nagy az esélye), akinek halvány lila lövése sincs arról, mi fán terem a közösségi média, mit és hogyan kell posztolni, mire jó a hashtag és egyáltalán, hova kell írni, úgy, hogy egy percre sem esik ki a szerepből. Mindenesetre Tim posztjait olvasva olyan érzésünk támad, mint amikor digitális bevándorló szüleinknek magyarázzuk a social media rejtelmeit. Érti is, meg nem is. Tim mindenesetre tarol a bejegyzésekkel, bár egyáltalán nem erre számított. Több százezres követőtábort szerzett a szerény múzeum, és ez  a szám egyre növekszik.

Március közepi első posztja így szólt: “Helló, barátaim! Tim vagyok, a Cowboy biztonsági főnöke. Megkértek rá, hogy a munkám mellett a közösségi médiát is felügyeljem, míg a múzeum zárva tart. Új terep nekem a közösségi média, de izgatottan várom, hogy megosszam veletek amire azt mondták, “tartalom” a neve, a “platformoknak” hívott valamiken, mint amilyen a Twitter, a Facebook és az Instagram. A csapatommal továbbra is őrizzük a múzeum területét. Kösz, Tim. A hivatalos képeken mosolyogni kell. Elküld.”

Timról azt lehet tudni, hogy egy farmon nőtt fel és gyerekként járt először a Cowboy Museumban. 2016 óta dolgozik itt, először biztonsági őr volt, majd feltornázta magát a biztonsági főnöki pozícióig. Miközben a karantén alatt a múzeumi munkatársak otthonról dolgoznak, neki minden reggel be kell mennie ellenőrizni a terepet. Tim nem jött attól zavarba, hogy fogalma sem volt, hogyan kell közösségi média csatornákat menedzselni, és nem volt rest az olvasóktól segítséget kérni, vagy éppen az unokájától, de az eredmény így is igen vicces lett. 

 Beletelt kis időbe, míg kitanulta a hashtagelés csínját-bínját.

Ezt a kalapot és szemfedőt viselte a békebíró A félszemű című filmben. A félszemű című kiállításunkon lehet látni. Sok érdekes kellék és egy halom ruha. Azt mondták, inkább ne vegyem fel. Hashtag John Wayne. Az unokám, Lucas azt mondta, használjak hashtageket. Kösz, Tim.

És ez a csizmája. Hashtag John Wayne. Kösz, Tim.

Köszi a tippeket, cimborák. Rájöttem, hogy rosszul csináltam a hashtageket. A font jelet kell használnom a telefonon. Ma is tanultam valamit! Itt van a jelmeze az 1969-es A félszemű című filmből, a John Wayne Enterprises jóvoltából. #HashtagJohnWayne. Kösz, Tim.

A szelfizés sem ment simán:

Seth a marketingről azt mondta, hogy szeretné, ha lenne pár szelfis képünk a Cowboyból. Itt van egy például a Rodeo Teremből. Remélem, tetszik. Kösz, Tim.

Nem egészen jól értettem, milyen szelfit akartak. Most már világos. Itt van a szelfipont a Warhol és a Vadnyugat című kiállítás egyik termében. Kösz, Tim.

Valaki azt tanácsolta, posztoljak egy tiktokot. Ez a Warhol és a Vadnyugat című kiállításunkon szerepel. Roy Rogers ébresztőóra, 1951 körül, Andy Warhol Múzeum, Pittsburgh. Foundling Gyűjtemény, kié az Andy Warhol Alapítvány a Vizuális Művészetért TC526.36. #HashtagTheCowboy Kösz, Tim

 

 

 

 

Országos
Muzeológiai Módszertani
és Információs Központ