Újranyitás vagy teljes bezárás? Az ICOM kérdőív és az UNESCO jelentés konklúziói

Az ICOM május 26-án megjelent felmérése szerint világszerte tízből egy ember arra számít, hogy intézményét véglegesen bezárják a COVID-19 miatt. Az ICOM kérdőívet 107 országból 1600 múzeumi szakember töltötte ki és 12,8%-nak a véleménye, hogy a járvány gazdasági következményei miatt a múzeumuk becsukja kapuit. A jelentésben az ICOM elismeri, hogy “…ezek az adatok nem mutatják be az összes múzeumot, de a kapott válaszok rávilágítanak a kulturális intézmények széles körben érezhető bizonytalan jövőjére és annak szükségességére, hogy a kormányoknak biztosítani kell a múzeumok és az általuk őrzött felbecsülhetetlen kulturális kincsek jövőjét...”. 

 A válaszadók között kevesebb számban volt idősebb múzeumi alkalmazott és ideiglenes alkalmazott, de körülbelül fele (45%) igazgatói vagy felső vezetői pozícióból adott választ a kérdésekre április 7. és május 7. között. Összességében a felmérés során a válaszadók legnagyobb része Európából (46%), Észak-Amerikából (20%), valamint Latin-Amerikából és a Karib-térségből (15%) származott.

A bezárásra leginkább azokban a régiókban számítanak, ahol “épp megnyitottak és nincs sok belőlük”. Az arab országokban a múzeumi dolgozók 39%, a csendes-óceáni dolgozók 27% -a és Afrikában 24% -uk számít intézményük bezárására.

Az intézmények 84%-ban folyamatosan otthonról dolgoztak a múzeumi dolgozók, ami biztos pozitívan befolyásolta az adott múzeum online teljesítményét is. Az eredmények a digitális tevékenység növekedését jelezték. A kormány által bevezetett karantén után a sokan kezdték el vagy növelték az online eseményeiket (31%), a vetélkedőiket (28%) és virtuális kiállításaikat (27%). Majdnem a fele (47%) fokozta a közösségi médiában aktivitását. Az ICOM azonban figyelmeztet, hogy a felmérésből kiderülnek a “hosszútávú strukturális gyengeségek” is a digitális tartalomra és működésre szánt erőforrások adataiból: a válaszadók egynegyedének (26%) van teljes munkaidős, csak digitális tevékenységgel foglalkozó alkalmazottja és csak 12% költi el a költségvetése több mint egytizedét digitális fejlesztésekre.

A felmérés mintegy 300 szabadúszó és független tanácsadó számára is tartalmazott kérdéseket, és rávilágított „riasztó” helyzetükre. Ennek a csoportnak az 56% tervezi, hogy felfüggesztik saját fizetésüket, 39% gondolja, hogy leépíti saját személyzetét és 11% feltételezi, hogy csődbe fog menni és csak 41% nem volt biztos abban, hogy be kell-e zárni a cégüket.

A szervezet elnöke, Suay Aksoy szerint „A múzeumi terület nem élhet önmagában a köz- és a magánszektor támogatása nélkül. Fontos, hogy gyűjtsünk sürgősségi segélyalapokat, és dolgozzunk ki politikákat a szakemberek és az önálló vállalkozók védelmére. ”

Az UNESCO ugyancsak elkészítette a múzeumok helyzetét feltáró jelentését: “Múzeumok világszerte a COVID-19 helyzetben” Az adatokat alapvetően az UNESCO tagállamok irodáiból szerezték be, 48%-tól kaptak aktualizált infromációkat, amit kiegészítették Izraellel és USA-val. A jelentés másik fontos alapja “Report on the implementation of the UNESCO 2015 Recommendation on Museums & Collections” volt. 

Jelenleg majdnem 95000 múzeum működik a világon, ebből 65% Nyugat Európában és az USA-ban, 12,1% Kelet-Európában, 8,3% Latin-Amerikában, 12,9% Ázsiában és 1,4 % Afrikában és az arab államokban. A világ múzeumainak 90% bezárt a járvány idejére és közülük több mint 10% valószínűleg nem fog kinyitni újra. De talán jó hír a sok rosszban, hogy 2012 óta 60%-al nőtt a múzeumok száma összességében a világon.

 

Az UNESCO jelentés végső konklúziója egyértelműen az ICOM-hoz hasonlóan felhívja a figyelmet, hogy a kultúra megörzői milyen kritikus helyzetbe kerültek. És bár sokan nagyon gyorsan és kreatívan reagáltak a pandéma okozta új helyzetre, néha még anyagi hasznot is hozó virtuális megoldásokal– de ezek elsősorban a nagyobb múzeumok. A világszervezet kiemeli, hogy mindez csekély vigasz egy afrikai múzeumra nézve, ahol csak 5% tud online tartalamkat biztosítani. “Akárhogy is, ha nem tesznek semmit ezekben a régiókban a megfelelő internet elérésért, akkor a kialakult, a nyugati világhoz képest egyensúlytalan helyzet a meglévő egyenlőtlenségek súlyosbítását és a digitális átállás technológiai és kreatív szakadékainak elmélyülését okozhatja.” Enek megoldásaként javasolja a kiegyensúlyozottabb digitális politika végrehajtását, ami átfogó gondolkodást igényel, gondolva a gyűjteményi digitlizációra, a naprakész nyitvatartási információkra, a minimális informatikai infrastruktúrára, stabil internet-hozzáférésre és a személyzetre, aki mindezek működtetésére alkalamas.

A jelentés még kiemeli, hogy a technikák elérhetőségében is törekedni kell az egyenlőségre, hogy a COVID-19-hez hasonló helyzetekben az online múzeumi szolgáltatásokat biztosítani lehessen. Hivatkozva az OECD felmérésére, jelentős különbség figyelhető meg a nemek között, mert világszerte 327 millióval kevesebb nőnek, mint férfinak van okostelefonja és mobil internete miközben négyszer annyi digitális írástúdó nő van mint férfi. 

Forrás: ICOM és UNESCO

 

 

 

Országos
Muzeológiai Módszertani
és Információs Központ