Milyen a jó múzeumi honlap?

A honlap lehetőséget kínál arra, hogy a múzeum lényegét egy virtuális platformon megjelenítse, de mit lehet tenni annak érdekében, hogy az élmény nehogy csorbuljon, de még pluszt is adjon? Semmi sem érhet annak az élménynek a nyomába, mint amikor végigsétálunk egy múzeum termein, de ez egyben azt is jelenti, hogy ezt a különleges élményt átfordítani a digitális platform világába bizony kihívás.

Fontos, hogy a múzeumok feltegyék maguknak a megfelelő kérdéseket, amikor egy digitális platformot hoznak létre: 

  • Tükrözi a múzeum egyediségét? 
  • Vonzza a látogatókat? 
  • Milyen információkra van szükség? 
  • Milyen tendenciákat kell figyelembe vennünk, és melyeket nem szabad figyelmen kívül hagyni? 
  • Mi tenné a honlapot vonzóvá? Milyen hibákat kell elkerülnünk?

Az olyan tényezők, mint a célközönség, a szakterület és a helyszín mind hatással lehetnek arra, milyen a múzeum weboldala. Bár az egyes intézmények webes jelenlétének kétségkívül frissnek és egyedinek kell lennie, vannak alapvetések, amit minden múzeumi honlap építésekor érdemes szem előtt tartani. A múzeumi weboldal lényege, hogy online tükrözze, mi az, ami egy adott intézményt különlegessé tesz. Ez lehet a látogatók saját 3D felvételeiből összeállított galéria, vagy a látogatók közösségi médián megosztott képeiből válogatott galéria.

Amikor a látogató adja a tartalmat

Sokan aggódnak amiatt, vajon milyen tartalmat akarnak látni az oldal látogatói, ám e probléma megoldásának egyik módja az, ha lehetővé tesszük a felhasználók számára, hogy maguk is tartalommmal gazdagítsák a múzeum honlapját. A Royal Ontario Museum például arra buzdítja a látogatóit, hogy osszanak meg fotókat és videókat a múzeumban töltött időkről, és töltsék fel őket a közösségi média felületre. A múzeum a legkreatívabb hozzászólásokat teszi közzé. Ennek eredményeként a látogatók mintegy négyszer hosszabb időt töltenek az oldalon, s ez egyben egy közvetlen út ahhoz, hogy a múzeum hozzá hűséges követői közösséget hozzon létre.

 

A tervezési folyamat

A folyamathoz dizájnismeretekre, az UX (user experience, vagyis felhasználói élmény) tesztekre, a célközönség igényeinek empatikus felmérésére és a tech szakértelemre van szükség.  Képzeljünk el kétféle látogatót: valakit, aki tervezi, hogy ellátogat a múzeumba, és egy másikat, aki alapvető kíváncsiságból érkezik a weboldalra. Ez határozza meg, milyen lesz az oldal elrendezése, a navigáció és a látvány. 

  • Hol van a menüsor? Mit tartalmaz?
  • Hogyan jelenik meg a mobil / reszponzív verzió?
  • Hogyan használjuk a képeket? Dominálnak? Mit ábrázolnak?
  • Hogyan használjuk az oldal terét és a színeket? Mekkorák a margók? Nincs margó? Fehér? Mik a múzeum egyedi színei?

Mire van szükség?

A látogató fejében több kérdés van, az oldalnak ezekre kell válaszolni. Ideális esetben tudjuk már előre, mik ezek. 

1. Praktikus kérdések

  • Hol van? — Hol van a múzeum? Hogyan jutok oda?
  • Mikor van nyitva? —Mi a nyitvatartás? Nyitva lesz akkor, amikor menni akarok? 
  • Mennyibe kerül? — Mennyibe kerül a belépő? Van kedvezmény?
  • Kávé? — Büfé van? Tiszta mosdó?
  • LÁTOGATÓI TUDNIVALÓK — A legtöbb oldal ezeket az információkat a látogatói tudnivalók alatt jeleníti meg. 

2. Mi van ott? 

  • Mi van a múzeumban? — Milyen kiállítások vannak? Mit fogok látni? 
  • Mit tudok csinálni a múzeumban? — Mire van még lehetőség, ha nem csak képeket akarunk nézegetni?
  • Milyen események vannak? — Milyen programok vannak, lesznek? Kinek szólnak?
  • KIÁLLÍTÁSOK ÉS PROGRAMOK — A legtöbb oldalon ezt most a kiállítások, események, gyűjtemények menüpont alatt találhatók. 

3. Érzések

  • Hogy fogom érezni magam? — Fesztelenül fogom érezni magam? Nem baj, ha a gyerek hangoskodik? Haladhatok saját tempómban, le tudok ülni, ha akarok? 
  • Mit fogok tanulni? — Az információ egyértelmű és érthető? Sok szöveget kell olvasnom? Milyen ellentmondásos témába fogok botlani? Milyen új gondolatokkal gazdagodom?
  • TÖRTÉNETEK ÉS ÉLMÉNYEK — Ezek az elemek nem kapnak helyet a múzeumi menüsorban. Erre leginkább az oldal dizájnja, a színei, látványa által sugallt érzések, a márka arculata van hatással. 

Hogyan lehet ezt az oldalon megvalósítani?

1. Praktikus kérdések

  • Az infó jól látható mobilon is
  • Egyértelmű navigáció (nem túl cool)
  • A legfontosabb infók a nyitólapon láthatók
  • Keresőmező és közösségi média platform

2. Mi van ott? 

  • A gyűjtemény / kiállítás kiemelkedő művei
  • A keresés olyan, mint egy kincskeresés
  • Jól használható eseménynaptár
  • Gyönyörű, jó felbontású képek 

3. Érzések

  • Jól érthető nyelv
  • Személyes történetek
  • A stílus a gyűjtemény, a múzeum hű tükre 
  • A múzeum hangulatát, épületét, látogatóit bemutató képek

Miért fontosak a jó képek? 

A gyűjtemény darabjait bemutató fotók nemcsak arra a kérdésre válaszolnak, mit lát majd a látogató, hanem az oldal hangulatát is meghatározza.

A Kassák Múzeum nyitóoldalán pörgő, forgó minták felkészítenek a múzeumi tárgyak különös, progresszív világára.

 

Az épületről készült képek a tér képzetét keltik, amivel remélhetőleg érdeklődést keltünk a látogatóban, hogy felfedezze. A tekintélyes épületek üres terei tiszteletet, csodálatot ébreszthetnek. Azonban ezekkel óvatosan kell bánnunk: bár ezek szépek lehetnek, a látogatónak olyan érzése lehet, hogy itt feszengeni fog. 

Az amszterdami Rijksmuseum választhatta volna, hogy impozáns épületéről vagy belső teréről mutat fotót a nyitóoldal slide sorában. Ehelyett egy képet rakott ki a zöldellő kertről, ahol kedvünk támad a kiállítás után megpihenni.

 

A családokról, iskolai csoportokról, fiatal párokról készült fotók, ha rosszak, közönségesen hatnak egy múzeumi oldalon. Ha viszont sikerül eltalálni a hangulatot és a stílust, ezek igencsak vonzóvá teszik a múzeumot a látogatók szemében, könnyen a képen szereplők helyére képzelik magukat.

A sátoraljaújhelyi Kazinczy Ferenc Múzeum honlapján mozgó életképek köszöntik a látogatót. Miközben egyetlen tárgy sem jelenik meg a gyűjteményből- nem is baj-, csupa közvetlen, emberközeli, hangulatos képet kapunk arról, milyen a múzeum élete. Elvégre a múzeum sokkal több, mint az ott látható tárgyak összessége.

forrás

 

 

 

Országos
Muzeológiai Módszertani
és Információs Központ