Érdekes és elgondolkodtató konferenciát szervez online a NEMO és a Német Múzeumok Szövetsége szeptember 17-18. között, Múzeumok és a társadalmi felelősség- értékek új nézőpontból címmel.
A konferencia fókuszában az áll, hogy mit jelent a társadalmi felelősségvállalás a múzeumok számára. Napi munkájuk során a múzeumok jelentősen hozzájárulnak a társadalmi felelősségvállaláshoz azáltal, hogy foglalkoznak a társadalmi kohézióval, befogadással és sokféleséggel kapcsolatos kérdésekkel. Szeptember 17-18-án megvitatják, hogy mit tehetnek a múzeumok, mi szükséges és mi hiányzik még ahhoz, hogy hatással legyen az európai társadalomra. Céljuk hogy újrafogalmazzák és tisztázzák a témát a múzeumi területen.A konferencia angol nyelvű és ingyenes. Regisztrálni egyszerűen, a Hopin oldalon keresztül lehet
A Nemzetközi Szabványügyi Szervezet (ISO) hét alaptéma szerint határozza meg a társadalmi felelősségvállalást; szervezeti irányítás, munkaügyi gyakorlatok, a környezet, tisztességes működési gyakorlatok, fogyasztói kérdések, a közösség bevonása és fejlesztése. Ez utóbbi kettő a múzeum mindennapi tevékenységei és feladatai sarokkövének is tekinthetők. Ezért a konferencia ezekre összpontosít, hogy megvitassák, mit jelent a társadalmi felelősségvállalás a múzeumokban. Rövid előadásokat, panelbeszélgetéseket és workshopokat szentelnek a következő témáknak:
• Közösségi részvétel
• Oktatás és kultúra
• Munkahelyteremtés és készségek fejlesztése
• Technológiai fejlesztés és egyenlő hozzáférés
• Vagyon- és jövedelemteremtés
• Társadalmi befektetés
• Egészségügyi problémák
Az előadások között máris többet találtunk, amit kíváncsian várunk. A Finn Múzeumi Szövetség képviseletében Kimmo Levä arról beszél, hogy a múzeumoknak milyen feladata van a demokratikus gondolkodás erősítésében. Az új finn múzeumtörvény (2020) szerint a múzeumoknak elő kell mozdítaniuk a demokráciát - ez a követelmény nem szerepelt a korábbi múzeumi törvényben, ami az 1990-es évek elején lépett életbe. Miért volt fontos, hogy ez a múzeumok küldetésének része legyen, és hogyan kell tükrözni ezt a gyakorlati múzeumi munkában?
Leonard Schmieding arról a Berlini Állami Múzeumban végzett kísérleti projektjéről fog beszélni, amelynek célja, hogy a kamaszok és a fiatal felnőttek képessé tegyék magukat a társadalmi életben való részvételre és annak a társadalomnak az alakítására, amiben élni akarnak.
Az online workshopok témái is ígéretesen hangzanak: az egyik abban segít, hogyan mérhetik céljaik és programjaik társadalmi hasznosságát, mit kezdjenek az adatokkal és milyen monitoring és értékelési metódusok a leginkább célravezetők.
Az inklúzióról szóló workshop azt taglalja, hogyan lehet a befogadás a rendszer, a múzeum működésének magától értetődő része. Milyen strukturális és stratégiai változásokra van szükség? Hogyan léphetünk túl ezzel kapcsolatos félelmeinken, frusztrációnkon?
A harmadik workshop a múzeumi látogatók és a modern technológia kapcsolatát vizsgálja: miért van szüksége a múzeumoknak web alapú digitális tartalomra, mesterséges intelligenciára, virtuális / kiterjesztett valóságra, videójátékra, audio kalauzokra és podcastokra, videófalakra, tárgyakkal való interaktív kapcsolatot lehetővé tevő technológiákra, felhasználó által létrehozott tartalomra, hologramokra, szemlélődést elősegítő audio kalauzra vagy transmedia történetmesélésre?