Online konferencia: Múzeumok és a társadalmi felelősségvállalás

Érdekes és elgondolkodtató konferenciát szervez online a NEMO és a Német Múzeumok Szövetsége szeptember 17-18. között, Múzeumok és a társadalmi felelősség- értékek új nézőpontból címmel.

A konferencia fókuszában az áll, hogy mit jelent a társadalmi felelősségvállalás a múzeumok számára. Napi munkájuk során a múzeumok jelentősen hozzájárulnak a társadalmi felelősségvállaláshoz azáltal, hogy foglalkoznak a társadalmi kohézióval, befogadással és sokféleséggel kapcsolatos kérdésekkel. Szeptember 17-18-án megvitatják, hogy mit tehetnek a múzeumok, mi szükséges és mi hiányzik még ahhoz, hogy hatással legyen az európai társadalomra. Céljuk hogy újrafogalmazzák és tisztázzák a témát a múzeumi területen.A konferencia angol nyelvű és ingyenes. Regisztrálni egyszerűen, a Hopin oldalon keresztül lehet

A Nemzetközi Szabványügyi Szervezet (ISO) hét alaptéma szerint határozza meg a társadalmi felelősségvállalást; szervezeti irányítás, munkaügyi gyakorlatok, a környezet, tisztességes működési gyakorlatok, fogyasztói kérdések, a közösség bevonása és fejlesztése. Ez utóbbi kettő a múzeum mindennapi tevékenységei és feladatai sarokkövének is tekinthetők. Ezért a konferencia ezekre összpontosít, hogy megvitassák, mit jelent a társadalmi felelősségvállalás a múzeumokban. Rövid előadásokat, panelbeszélgetéseket és workshopokat szentelnek a következő témáknak:

• Közösségi részvétel

• Oktatás és kultúra

•  Munkahelyteremtés és készségek fejlesztése

• Technológiai fejlesztés és egyenlő hozzáférés

• Vagyon- és jövedelemteremtés

• Társadalmi befektetés

• Egészségügyi problémák

A program itt olvasható.

Az előadások között máris többet találtunk, amit kíváncsian várunk. A Finn Múzeumi Szövetség képviseletében Kimmo Levä arról beszél, hogy a múzeumoknak milyen feladata van a demokratikus gondolkodás erősítésében.  Az új finn múzeumtörvény (2020) szerint a múzeumoknak elő kell mozdítaniuk a demokráciát - ez a követelmény nem szerepelt a korábbi múzeumi törvényben, ami az 1990-es évek elején lépett életbe. Miért volt fontos, hogy ez a múzeumok küldetésének része legyen, és hogyan kell tükrözni ezt a gyakorlati múzeumi munkában?

Leonard Schmieding arról a Berlini Állami Múzeumban végzett kísérleti projektjéről fog beszélni, amelynek célja, hogy a kamaszok és a fiatal felnőttek képessé tegyék magukat a társadalmi életben való részvételre és annak a társadalomnak az alakítására, amiben élni akarnak.

Az online workshopok témái is ígéretesen hangzanak: az egyik abban segít, hogyan mérhetik céljaik és programjaik társadalmi hasznosságát, mit kezdjenek az adatokkal és milyen monitoring és értékelési metódusok a leginkább célravezetők.

Az inklúzióról szóló workshop azt taglalja, hogyan lehet a befogadás a rendszer, a múzeum működésének magától értetődő része. Milyen strukturális és stratégiai változásokra van szükség? Hogyan léphetünk túl ezzel kapcsolatos félelmeinken, frusztrációnkon?

A harmadik workshop a múzeumi látogatók és a modern technológia kapcsolatát vizsgálja: miért van szüksége a múzeumoknak web alapú digitális tartalomra, mesterséges intelligenciára, virtuális / kiterjesztett valóságra, videójátékra, audio kalauzokra és podcastokra, videófalakra, tárgyakkal való interaktív kapcsolatot lehetővé tevő technológiákra, felhasználó által létrehozott tartalomra, hologramokra, szemlélődést elősegítő audio kalauzra vagy transmedia történetmesélésre?

 

 

 

Országos
Muzeológiai Módszertani
és Információs Központ