Az ENSZ 17 lépésben fogalmazta meg programját 2015-ben párizsi klímacsúcson, teljesítési határidejét pedig 2030-ra tette.

Ezek a fenntartható fejlődési célok (FFC) egyszerre szolgálják a természetvédelmet, a sokféleség megőrzését és az emberi jogok védelmét is.

De hogyan tudjuk megvalósítani ezeket a célokat a GLAM szektorban?

Henry McGhie múzeumi tanácsadó, a klímavédelem és a kulturális örökség kapcsolatával foglalkozó szakember dolgozta ki a FFC múzeumi hasznosítási lehetőségeit és kereteit, hogy hogyan lehet a fenntartható fejlődést garantálni és megvalósítani a kulturális intézményekben.

Egy olyan komplex csomagot állított össze, melyben az intézményi fenntarthatósági akciók fő mérföldkövei a tervezés, kivitelezés, monitoring és kommunikációs tevékenységek.

Emellett, a népszerűsítés az a kulcsfogalom, mely köré rendezi legújabb kiadványát, melynek címe:

„A fenntartható fejlődési célok közgyűjteményi népszerűsítése” (Mainstreaming the Sustainable Development Goals: a results framework for Galleries, Libraries, Archives and Museums)

„A népszerűsítés jelenti:

• hogy bátorítsunk mindenkit, aki galériákban, könyvtárakban, levéltárakban és múzeumokban dolgozik, hogy munkájukat összekapcsolják a fenntartható fejlődési célokkal, és azokat rendeltetésszerűen fel is használhassák
• hogy bátorítsunk mindenkit, aki galériákat, könyvtárakat, archívumokat és múzeumokat látogat arra, hogy részt vegyen a fenntartható fejlődésben és a fenntartható fejlődési célokban
• hogy meglévő és új cselekvéseinket irányítsuk a fenntartható fejlődési célok felé, építsük be az intézményi irányelvekbe és tervekbe, valamint szüntessük meg és a fenntartható fejlődést akadályozó tevékenységeket
• hogy a valódi eredményekre összpontosítsunk, amelyek elősegítik a fenntartható fejlesztési célok elérését egy jobb jövőért
• hogy mozdítsuk elő az intézményi átláthatóság kultúráját, amely a tevékenységet a fenntartható fejlődés felé irányítja; valamint nyíltan és őszintén számoljunk be és kommunikáljunk az előrehaladásról és a kihívásokról
• hogy működjünk együtt másokkal, beleértve más GLAM intézményeket, szakmai hálózatokat, külső partnereket, civil szervezeteket, közösségi csoportokat és személyeket
• hogy közös intézményi irányelvek alapján működjünk, beleértve a részvétel, a tervezés és a beszámolás (reporting) vertikális koherenciáját, valamint az egyének, osztályok, a GLAM és más ágazatok közötti horizontális koherenciát, így segítve GLAM szektor tevékenységeinek összehangolását és a fenntartható fejlődés hatékonyságát.

Az intézményi működés eszközei a „fenntarthatósági nyilatkozatok” köré épülnek, így segítenek megérteni, hogy a fenntartható fejlődés konkrét kihívásai mit jelentenek a GLAM szektor számára.

Ezek a fenntarthatósági nyilatkozatok segíthetnek:

1. megérteni a társadalmi, környezeti és gazdasági kihívásokat az intézmény saját kontextusában (közösség, hely és/vagy tématerület), és beilleszteni a kihívások hatékony kezelésébe
2. feltenni a kérdést, hogy mik saját intézményének a hosszú távú céljai, működésének feltételei és milyen társadalmi kötelezettségeket vállal; segíthet megérteni, hogy a vállalásokat hogyan építheti be a fenntarthatósági törekvésekbe, és hogyan illeszkednek a fenntartható fejlődési célokhoz.
3. konkrét célok és eredményes intézkedések megfogalmazásában a fenntartható fejlődés hatékonyabb támogatása érdekében.
4. növelni a fenntartható jövő biztosítása érdekében tett cselekvéseket és törekvéseket
5. meghatározni az intézmény erősségeit, gyengeségeit és kapacitás-beli hiányosságait a fenntartható fejlődés támogatása szempontjából.
6. beszélgetni az intézmény alkalmazottaival arról, hogy az egyének és a csapatok hogyan járulnak hozzá a fenntartható fejlődéshez és a fenntartható fejlesztési célokhoz
7. összeegyeztetni az irányítási döntéseket és az erőforrások (pénz, alkalmazottak vagy idő) elosztását a fenntartható fejlődés és a fenntartható fejlődési célok támogatása érdekében.
8. beépíteni a fenntartható fejlődést és a fenntartható fejlődési célokat támogató tevékenységeket az intézményi, csoportos és egyéni munkakörökbe, tervekbe és felülvizsgálatokba.
9. meghatározni a fenntartható fejlődést támogató partnerségi lehetőségeket.
10. nyomon követni és értékelni kötelezettségvállalásait, közölni tevékenységét: a nyilatkozatok segíthetnek a tervek kidolgozásában és az előrehaladás nyomon követésében; és elmesélik fenntartható fejlődésért tett intézkedéseket.”

Az eredeti cikk a Curating Tomorrow honlapján olvasható