Ahogy arról januárban beszámoltunk, az év egyik legnagyobb durranása a párizsi Musée de Cluny újranyitása. A május 12-én, több mint hétévnyi felújítás és átépítés után megnyíló múzeum nemcsak külsejében változott, de kiállításrendezésében és kommunikációjában is.
Új, jól megközelíthető épület
Az épület átalakítására azért volt szükség, mert az egyre gyarapodó gyűjtemény darabjait már nem tudták megfelelően elhelyezni a már meglévő kiállításban, és a 27 szintváltásból álló kiállítási útvonal olyan buktatókkal teli labirintus volt, ami a mozgáskorlátozottak és babakocsisok számára megközelíthetetlenné tette a kiállítást. Az örökségvédelmi szabályának tiszteletben tartásával sikerült megoldást találni: a múzeumot három lifttel, egy új lépcsőházzal és két személyfelvonóval szerelték fel, hogy a magasságkülönbségeket leküzdjék. A középkorból származó épület macskaköves udvarán a kövek kiegyenlítésével a kerekesszékek és babakocsik számára is kialakítottak egy utat, hogy a helyszín 100 százalékban megközelíthető legyen.
Rácáfolva a sötét középkor kliséjére, az új épületet átjárja a fény, ami ráadásul a fogadóteremben a napszaktól függően változik, akárcsak egy gótikus katedrálisban.
fotó: Musée de Cluny - musée national du Moyen Âge © M. Denancé
Az új design beton és fa részecskék kombinációján alapul: a palaszürke színű Viroc nevű anyag párbeszédbe került a múzeum különböző építészeti rétegeinek anyagával - az ókori fürdőtől a középkori épületen át az újonnan kialakított fogadóteremig. Az ásványiasságot és tisztaságot sugalló anyag kiemeli az oltárok aranyát és a művek polikrómját.
Átrendezett kiállítás
Az új állandó kiállítás kronológiát követve igyekszik láthatóvá tenni a középkori művészeti formák alakulását, a törések és váltások pillanatait, az újításokat és az esztétikai különbségeket Európa északi és déli része között. Néhány darabot most először mutatnak be, ezek olyan új szerzemények, illetve olyan tárgyak, melyek érdekességét a közelmúltbeli restaurálások vagy váratlan felfedezések adják.
A múzeum 24 ezer darabos gyűjteményének 13 ezer darabja található a Párizs belvárosában található múzeumban. A hangsúly a középkori művészeti alkotásainak sokszínűségén van. A kiállításban (elpusztult, majd) helyreállított műemlékek- különösen a Sainte-Chapelle, a Saint-Denis bazilika és a párizsi Notre-Dame székesegyház- építészeti elemei (szobrok és ólomüveg ablakok), arany- és ezüstkincsek, kegyeleti tárgyak láthatók, és persze olyan ismert művek, mint A hölgy egyszarvúval című, hat darabból álló kárpit.
fotó: Musée de Cluny - musée national du Moyen Âge © Alexis Paoli, OPPIC
Közérthető szövegek
Az ismertetőket és a műtárgyak feliratait teljesen átdolgozták mind tartalmilag, mind esztétikailag. A kurátorok és a mediátorosztály által közösen összeállított szövegek három követelménynek felelnek meg: tömörség, tudományos alaposság és közérthetőség. Különös figyelmet fordítottak arra, hogy elkerüljék a terminus technicusokat és a középkoron belüli egyes politikai egységekre vonatkozó, a laikus számára nem érthető utalásokat, illetve ahol kell, ott mindenki számára hozzáférhetővé tegyék azokat.
A jelenhez szólnak
A középkor „korántsem monolitikus, mégis megfelel egy olyan történelmi valóságnak, amelynek egyes aspektusai ma már nehezen érthetőnek tűnhetnek”- írja a múzeum igazgatója, Séverine Lepape a múzeum átalakulásáról. A cél a középkori és a mai világ közötti párbeszéd megteremtése. A múzeum egyúttal a különböző korszakok találkozásának helyszíne is, ahol a múlt jobb megértéséhez a jelent hívják segítségül. Ennek érdekében a középkori zenei koncertek mellett kortárs művészeti programokat szerveznek.
Időtlen menedék a modern kor eszelős tempója elől
A múzeumban a mediáció egy alternatív formájával kísérleteznek, ahol a múzeum, mint egyfajta időn kívül álló gubó, olyan hely lehet, ahova a látogató elmenekülhet a mai társadalom frenetikus tempójából. A „Csendes Cluny" meditatív túrán a látogatók egyénileg vagy kis csoportban néhány alkotás alapján újrafókuszálják és gazdagítják figyelmüket. Hangtálakon játszott meditatív zenét hallgathatunk a frigidarium látványos környezetében, vagy a „Corps Sonores" című hang- és vizuális installáció mellett kényelmesen elhelyezkedve a Notre-Dame teremben zenét hallgathatunk, sőt, még masszázst is kapunk.
A legkisebbekre is gondoltak, a 0-3 év közöttieknek és kísérőiknek olyan sétát találtak ki, ahol a kiállított művek segítségével tanítják meg a kicsiket „látni”.
Musée de Cluny - musée national du Moyen Âge ©
Digitális középkor
A törékeny vagy kiemelt fontosságú művek közül nyolcvanat a legapróbb részletekig három dimenziós, digitalizált képen is megnézhetünk. Emellett elérhető többek között a múzeum digitális tudástára, az építészeti, a kézműves technikák és a középkori mindennapi élet fogalmait tartalmazó fogalomtárak. A 2021 júniusában indult Sans les yeux („Szemek nélkül") című podcastban egy-egy kézművest vagy művészt kérnek fel egy kiválasztott műtárgy technikai kiválóságának megfejtésére.
Friss kommunikáció
A múzeum mert kilépni a korlátokból, és feladta a középkor sötét, kenetteljes, mai ember számára hol misztikus, hol kegyetlen, de mindenképp távoli képét. Ehelyett a humort, a sokszínűséget és a mély emberi oldalát domborítják ki, amivel a jelenkor is kapcsolódni tud. Ezért az újranyitás kommunikációjával megbízott Oficina ügynökség felkérte a gif műfaj egyik mesterét, James Kerr kanadai művészt, alias Scorpion Daggert, hogy plakátot és gifeket gyártson a múzeum gyűjtemény darabjai alapján. Meg is lett az eredménye, a múzeum új szlogenjéhez, a „Középkor Új Generáció” hashtagjének megfelelően a gifek viccesek, a ma közönségéhez, különösen az új generációkhoz szólnak, és segítenek megszüntetni a távolságot a középkor és a ma embere között.
Kerr már dolgozott múzeummal, így a Montréali Szépművészeti Múzeummal. A Musée de Cluny-nek készült gifek között szerepel a múzeum újranyitását beharangozó, az eredeti unikornist, a fenyegető sárkányt, a középkor tisztasági állapotait, hablegényt, középkori tréfákat, a lovagi páncél súlyát, a kertvárosi élet szépségeit, a megnyitóra siető középkori szenteket, a szent Mabille-t lenyűgözni vágyó, középkori sportolót, sőt a francia elnökválasztást bemutató gifek.
„Úgy tekintek a történelmi figuráimra, mint a modellekre, akik pózolnak, amikor a múzeum nyitva van, de a nap végén hazamennek, mint bárki más" - mondja James Kerr. Az ikonográfiát kiforgatva állítja szembe a középkort a mával, hogy humorosan, szemtelenül kommentálja a múlt és a jelen közötti kapcsolatot. Munkája tökéletesen illusztrálja az új múzeum fizikai és szellemi modernizációját, valamint a múzeum által kitűzött küldetést, hogy a művészettörténet tudományos és játékos megközelítésén keresztül jobban megértsük saját korunkat.