Hogyan lehetnek a közösségi média tartalmai könnyen érthetők? Mit érdemes tudni a formázásról, az emojikról vagy a színekről? A részletes angol nyelvű kalauz segít az inkluziót szem előtt tartva megírni a következő social média posztunkat.

A kalauz azt ígéri, hogy betartva a benne foglalt ajánlásokat sokkal könnyebben hozhatunk létre olyan tartalmakat, amit a látás-és a hallássérültek is egyszerűen használhatnak, megszólítva és bevonva érezhetik magukat általuk. Fő cél, hogy az olvasóban kialakuljon egy jobb tartalomgyártási szokás, amit az általa kezelt közösségi média felületein tud kamatoztatni. 

Külön fejezet szól a szövegírás és formatálás (hashtagek, linkek, emojik és egyéb karakterek), a képek és vizuális anyagok, az audió- és videóanyagok témájáról, illetve tartalmaz egy checklistet, glosszáriumot és olvasmánylistát is.

Szerzője, Alexandra Heinrich kiemeli, hogy a hozzáférés témája kimeríthetetlen, és ő maga sem tud, és nem is fog valószínűleg mindent tudni. Az olvasó számára is egyértelművé teszi, hogy ő csupán közvetíti az érintettekkel készített interjúk, beszélgetések során szerzett tapasztalatokat, ő maga nem használ semmilyen segítő eszközt. Azonban hangsúlyozza, hogy az érintetti csoportok meghallgatása, és tudása a legfontosabb kiindulópont és erőforrás ahhoz, hogy a közösségi média minél több ember számára hozzáférhetővé váljon. „Közösen kell ezt megtennünk, közösen is tehetjük, és fogjuk is."

Az akadályozottság megértése

„A WHO adatai szerint a látássérültek száma 2,2 milliárd főre tehető, és az emberiség 5%-a hallássérült. Ez a szám még nagyobb lehet, mert sokan nem merik felfedni fogyatékosságukat, akadályozottságukat. Viszont fontos, hogy sok esetben nem feltétel a látható fogyatékosság, vagy folyamatos akadályozottság, hogy hatással legyenek ránk, hasznunkra legyenek a hozzáférés különböző gyakorlatai - alakulhat úgy, hogy nekünk is szükségünk lehet rájuk, egy baleset, betegség vagy öregedés okán. A fogyatékosság ez a különböző lehetőségek, eshetőségek széles, sokszínű spektruma." (11. oldal)

A hozzáférés hatása

Fontos, hogy megértsük, mi teszi a közösségi médiát meghatározóvá, és hogy mit jelent az inkluzív online jelenlét. Erre a fő eszköz a World Wide Web Konzorcium, röviden W3C - Webtartalmak Akadálymentesítési Irányelvei (Web Content Accessibility Guidelines, röviden WCAG) „Azáltal, hogy inkluzív tartalmakat hozunk létre online felületeinken, hozzásegít minket ahhoz, hogy odafigyeljünk a közönségünkre, ügyfeleinkre és a kapcsolatainkra. Akkor is szem előtt kell tartanunk ezeket az irányelveket, ha a tartalmaink egyszerűek és érthetőek, és akkor is, ha a közönségünk egy része online akadályokat észlel." (13. oldal)

Mire figyeljünk?

1, Hashtegek használata

Fontos szerepe van annak, hogy az több szóból álló tagek esetén az egyes elemeket nagy betűvel kezdjük. A Szókezdő Nagybetűk alakalmazására jó például szolgálnak #MuseumWeek napi hashtegei. Az online harmadik napjának hashtegei között több pédát is találunk erre. A nap témája a szolidaritás volt, az aznapi Facebook posztunkban található a #MuseumsForUkraine és a #FreedomOfInformation szemlélteti, hogyan segít a szavak elkülönítésében a nagybetű (kapitális) használata. Ez az írásmód a felolvasó programot segíti.

2, Linkek

Leíró linkek és hiperlinkek esetén a „kattints ide", vagy az „bővebb információ itt" nem minden esetben érthető. Sokkal jobb, ha inkább úgy fogalmazunk, hogy erről a témáról bővebben az angol nyelvű kalauz segít eligazodni. Másik példa, hogy a „konferenciáról bővebben ide kattitva tájékózodhatsz" helyett azt írjuk, hogy „a konferenciával kapcsolatban tájékozódj honlapunkon: https://museumdigit.hu/ "

3, Felugró ablakok

A W3C ajánlásai szerint jobb ezeket kerülni, mert a látássérültek eligazodását akadályozhatja, azonban a kalauzban olvashatunk olyan eseteket, amikor kifejezetten hasznos lehet felugró ablakot használni: ilyen lehet a naptár megnyitása egy kérdőívnél, vagy ha bejelentkezett felhasználót írányítunk tovább egy felületről. Kiemeli, hogy ilyenkor fontos tájékoztatni a felhasználót, hogy egy felugró ablak nyílik majd meg. 

4, Könnyen Érthető Kommunikáció

• Első lépése, válogassuk meg a szavainkat, tehát a nehezen érthető szakzsargont és kifejezéseket kerüljük, vagy használatkor megmagyarázzuk. „Canis Lupus" helyett a „farkas" kifejezést használjuk, „aquamanile" helyett „templomi víztartó edény" írunk, vagy zárójelben megmagyarázzuk az adott szakszót: ez a „fibula (ruha vállnál való rögzítésére és díszítésére szolgáló kapocs) ..."
• Ahol lehetőségünk adódik, tagoljuk a szöveget, számozással vagy gondolatjelekkel, vagy dupla sorkihagyással (két „Enter"-t nyomva egymás után)
• Egyszerűsítsük a megfogalmazást. A hivatalos szövegeket lehetőleg írjuk át,  - gördülékenyebb formában közöljük - ne szó szerint idézzük a közösségi média felületeken 
• Tegyük aktívvá és személyessé

5, Formázás, formatálás

Kerüljük a                          Ez rontja
hasábok kialakítását           a befogadóképességet,
a social media                    máris kideül, hogyan!
felületeinken.              

Mindig balról jobbra és fentről levelé építsük a tartalmat - egy felolvasó alkalmazás a sorokat követi, és úgy olvassa fel az odal tartalmát. A példán is látszik, hogy soronként felolvasva a tartalom érthetetlenné válik.

Kell a vessző és a pont

A szövegfelolvasók és az azokat használók is ezek alapján tájékozódnak. Ilyen esetben a telefonos pötyögéssel mindennapjaink részévé vált folyóírás, ékezetlehagyás szintén komoly kihívást okoz a szövegfelolvasó rendszereknek.

Emojik, okosan

Minden kis ikonhoz tartozik egy szöveges leírás is, így mielőtt használnánk őket, érdemes tisztában lennünk a emojik jelentésével is. Hogy miképp használhatjuk őket a mondanivalónk kontextusához igazítva, segítségünkre lesz az https://emojipedia.org/. Bármilyen vonzó is lenne a sárga emberek helyett a bőrszíneket használni, a kalauz figyelmeztet: ha mindenkinek szóló tartalmakat gyártunk, és nincs a bőrszínnek tartalmi jelentőssége, akkor maradjunk a sárgánál.

A felhasználónevünkben kerüljük az emojik használatát, inkább a leíró részeknél használjuk.

Ne engedjünk a különböző tipók és alternatív karakterek csábításának

Nagy trend most az alternatív karakterek, betűk, számok kiváltása emojikkal. Azonban akármilyen szépek is, az olvasást és a megértést és még a kereshetőséget is nehezítik, és ezáltal a tartalomhoz való hozzáférést korlátozzák.

Jópofa és vicces lehet a szövegekbe rejtett képi tartalmak megjelenítése is, az ASCII műalkotások. Az internet egyik leghíresebb ASCII alkotása a „whatever" (Lesz, ami lesz)  ¯\_(ツ)_/¯

További kedvelt ASCII témák a nyuszikák, cicák, karácsonyfa és egyéb formák, de akár műalkotások megjelenítése is a billentyűzet karaktereivel. Íme, egy példa:

 
Amiket itt látunk, azok mind betűk, pontok. Lenyűgöző vizuális élmény, de az enyenlő
esélyű hozzáférés szempontjából szövegként használva nem a legjobb megoldást kínálják.
Képként legalább lehetőségünk van alternatív szöveg megfogalmazására. / @buongiornotech via Pinterest

6, Képek

A fenti képnél a kovetkező alternatív szöveget fogalmaztuk meg: „ASCII Mona Lisa - Betűkből, pontokból, számítógépes karakterekből alkotott fekvő mellkép, részlet."

Amikor alternatív szöveget írunk, fontos, hogy nem kell mindet leírnunk, csak azokat ami az adott tartalom és jelentés szempontjából a legfontosabb. Próbáljunk objektívek lenni, és a képen látható formáka leírására koncentrálni, és meg is nevezhetjük a jelenségünket, amennyiben az híres, például épületek, és a példában említett Mona Lisa. Sokat segíthet a rövidítés kerülése és a kulcsszavak alkalmazása is, amiket az internetes keresőmotorok is használnak.

A kalauzban az általános irányelveken túl a különböző felületeken való posztolásról bővebb információk is elérhetők, ahogyan a social felületek kezelésére készített alkalmazásokról is.

7, Színek és kontrasztok - Elég jól olvasható a múzeumi honlap, vagy a következő esemény plakátja?

A hozzáférés szempontjából fontos a jó olvashatóság, ez a kalauz színtáblája segítségével ellenőrizhetjük, és a kalauzban a további WCAG standardokat is találunk, amik hasznosak lehetnek a múzeumban dolgzó összes tartalomkészítő mellett fejlesztőknek, honlaptervezőknek, grafikusoknak:

Jól és kevésbé jól olvasható háttér és betűszínek, a megfelelő kontaszt elérésben lehet hasznunkra. / Accessible Social

8, Ajánlások audio és videó-tartalmakra: feliratok, leírások

A mozgóképes tartalmak sokat segítenek a tanulási nehézségekkel, figyelemzavarral küzdőknek, illetve az autizmussal élőknek is. Fontos azonban, hogy hallássérülteknek lássuk el felirattal a videókat, a vakoknak pedig jó minőségű hanggal tehetjük hozzáférhetővé a tartalmakat. Így fontos a zajszűrés és a jó minőségű hangrögzítés. A feliratok mindenkinek hasznosak lehetnek, ha nagy a háttérzaj, ha idegennyelvű a tartalom, ha túl gyors a beszélő, vagy akcentussal beszél, beszédhibája van.

Sokan hang nélkül nézik a videókat, így számukra is hasznos a feliratozás. A YouTube automatikus feliratozója angolul elég jól ismeri fel a beszédet, de így is érdemes a kapott feliratot ellenőrizni. A Youtube-on 5000 karakter áll rendelkezésre a videó leírásához, amit érdemes kihasználni.

A különböző közösségi felületekre feltöltött angol nyelvű videók nagy része már beépített felirattal érhető el - ilyenkor a szöveg maga is a videó részévé válik, tehát nincs szükség külön hozzáadott feliratra. Hogyan hozzunk létre ilyen „nyílt feliratos" videókat? Angol nyelvű tartalomgyártásnál segítségünkre lehetnek a következő applikációk: AutoCap, Clipomatic, Zubtitle, Kapwing, MixCaptions. Magyarul az Android 10, vagy újabb rendszerekkel ellátott készülékeken a beépített „Élő feliratozás” opció segíthet.

A stream szolgáltatások (Netflix, HBO Go) tovább léptek az egyszerű feliratozáson, az audioleírásoknál a környezet hangjai, és a hangulatfestő zenék stílusa is a leírás részét képezik.

Az Accessible Social kalauza bátorít arra, hogy:

• ne féljünk tesztelni a tartalmainkat
• az okostelefonunk a segítségünkre lehet, a tartalomkészítésben és a hozzáférhető tartalmak ellenőrzésében is: pl. beépített képernyőfelolvasó, audioleírás
• bátran forduljunk tapasztalati szakértőkhöz, kérjük a segítségüket és kérdezzük meg véleményüket, UX-élményüket, ha tehetjük, vonjuk be őket a tervezési folyamatokba

Az Accesible Social inkluzív checklistje
>> Amire figyeljünk, ha hozzáférhető tartalmat teszünk közzé a neten