2014-ben Jasper Visser kulturális tanácsadó MuseumDigites előadásában 4 példát hozott a közösség kreatív megszólítására, amikből az egyik egy komplett co-design projekt volt, a Derby Silk Mill fejlesztése. A projekt eredményeként létrehozott Museum of Making fejlesztési folyamata bizonyítja, hogy nem csak a cél a fontos, hanem sokkal inkább az odavezető út - emellett nem csupán a brit múzeumi szakma követte a projekt alakulását, hanem a nemzetközi sajtó is számos alkalommal tudósított róla. Mondhatjuk, hogy igazi tankönyvi példává vált, amikor Nina Simon, a The Participative Museum (A részvételi múzeum) szerzőjének újabb, jó gyakorlatok hadát felvonultató kötetében is egy teljes fejezetet szentelt a múzeumalkotó folyamat leírására.
A Derby Silk Mill múltja
A történet 2011-ben kezdődött, amikor bezárt a világ egyik legrégibb gyára helyén létrehozott ipari múzeum, a Derby Silk Mill. A Lombé Millként ismert épület volt Észak-Anglia első teljesen gépesített gyára, ahol 200 éven keresztül gyártottak selyemfonalat, és 1974 óta múzeumként működött - írja a Guardian. A terület világörökségi helyszín is egyben, amely évtizedekig hirdette Derby városának gazdag ipari örökségét, ahol Rolls-Royce motorokat, textilt, téglákat és vasúti eszközöket gyártottak. 2008-ban a már önmagában muzeálisnak számító kiállítás megújítására pályáztak, azonban a Heritage Lottery Fund, Anglia legnagyobb kultúrafinanszírozó szervezete elutasította a támogatási kérelmet. Ezért a városi tanács 2011-ben lehúzta a rolót. Ennek nyomán a Derby Múzeumi Tröszt - ami három múzeumot foglal magában: a Képzőművészeti Galériát, a Pickford Házat és a korábbi Ipartörténeti Múzeumot, együtt Derby Museums, - egy külső projektmenedzsert kért fel a feladatra. Hannah Fox bevonásával - aki korábban saját független kreatív irodáját vitte, 2022 áprilisától pedig egy másik Derby-i múzeum, a Museum of Bowles igazgatója lett - a Derby Museums az ipartörténeti kiállítóhely újranyitását tervezte, de nem akárhogy: a múzeum újragondolásának egyik fő irányelve az volt, hogy a helyi közösség számára releváns hellyé váljon. Így született meg az „Alkotók Múzeuma.”
Nehézségek
Ami Hannah Fox számára a legnagyobb nehézséget okozta, az a múzeum és a közösség közötti kapocs megtalálása volt.
„Helyiként Hannah tudta, hogy ezek egyedi műtárgyak, és gyermekként gyakran látogatta a múzeumot. De számára úgy tűnt, hogy a tárgyak a városi jelenlegi életétől eltávolodtak, annak már nem szerves részei. A múzeum csak egy kis csoport számára maradt jelentésgazdag, ezáltal exkluzívvá, kirekesztővé vált.” (Simon, 123)
A múzeum korábbi dolgozói mind azt akarták, hogy a Derby Silk Mill ne csupán a közönség életben jelentős hely legyen, hanem az emberek a tárgyakért, a történetekért és a falakban hordozott gazdag múltjáért szeressék. A legnagyobb kihívás és kérdés az volt, hogyan teheti a múzeum értékeit a közönség számára fontossá és vonzóvá. A kérdés megválaszolásához a helyi közösséghez fordultak, így kezdetét vette egy felhasználóközpontű tervezési folyamat.
A közösségi tervezés folyamata
„A múzeummal kapcsolatos prekoncepciókat és a szaktanácsadók ajánlásait félretéve a tervezéskor az volt a fő kiindulópont, hogy Derby polgárai mit szeretnének, milyen igényeket fogalmaznak meg, és miként képzelik el a leendő múzeumot.” (Simon, 123.)
A városlakók nyitott fórumokon, brainstorming délutánokon vehettek részt, ahol elmondhatták, nekik milyen értéket őriz a múzeum, workshopokon oszthatták meg véleményüket, érzéseiket a helyszínnel és Derby identitásával kapcsolatban. Megfogalmazták, hogy mit szeretnének látni, és csinálni. A változatos perspektívák és ötletek közül azonban kirajzolódott egy közös gondolat: Derby az alkotók városa. Büszkeségük, hogy itt született a világhírű Rolls-Royce, az Inter-City 125-ös vonat és még a Tomb Raider számítógépes játék. A gyárépület a legjobb helyszín lehet ahhoz, hogy elmondja ennek az innovatív, alkotó városnak a történetét.
Mit jelent számodra Derby? „Hatalmas büszkeség az innováció területén" - írta az egyik fejlesztői workshop résztvevője. /Jasper Visser előadása, 2014/
A közös gondolkodás után nyitott barkácsolás (open make) alkalmakat rendeztek, amiket a brainstormingon résztvevők bevonásával valósítottak meg. A találkozók sikeressége nyomán született meg a terv, hogy a közösség erejével fogják újraépíteni a múzeumot. Az alsó szinten jött létre a műhely, ahol az önkéntesek heti találkozókon kísérletezték ki a múzeumi design-t, installációkat, élményeket. Saját kreatív projektjeik mellett tényleges építésbe kezdtek: falakat, kiállítási bútorokat, posztamenseket építettek. A közösségi tervezésben létrehozott kiállítótérben, az Assemblage-ban a műtárgyakat nem kronológia, hanem anyag szerint csoportosították, így nyitott raktárakra hasonlító struktúrában tették a látogatást egyfajta önálló felfedezőhellyé.
Az egyik open make során készített tárló /Jasper Visser előadása, 2014/
A barkácsolás, alkotás folyamata volt a hiányzó kapocs: új utat nyitott és segítette az embereket, hogy visszataláljanak a múzeumhoz. A múzeum az alkotók szeretett helyszínévé vált, értéket teremtett a közösség számára. „A város már nyugdíjazott mérnökeiből új csoport verődött, ők a múzeum segítségével megtalálták egymást, és saját rég eltemetett alkotóvágyukat is újjáélesztették. Ezek az emberek a karrierjük során eltávolodtak az alkotástól, mikor a munkaasztaltól az irodába kerültek. Eddig a garázsban bütyköléssel töltött idejüket a közösségi tervezésnek köszönhetően a múzeum újjáépítésére szánták.” (Simon, 125)
Releváns múzeum - új, egyetemes értékekkel és személyes jelentéssel
A Museum of Makers, már nevéből adódóan az alkotást és az alkotás örömét ünnepli, főhajtás a múltbéli alkotók munkája előtt és inspiráció a ma alkotó generációinak. Hirdeti, hogy mi mind alkotók vagyunk. További inspirációkért ide kattintva virtuálisan bebarangolható a múzeum.
2015-re a múzeum hatalmas fejlesztési támogatást kapott a múzeumot első körben elutasító Heritage Lottery Fund jóvoltából, így 2021-ben be tudták fejezni az építési munkálatokat, és májusban megnyitott a múzeum. Idén a brit kulturális alap Museum of the Year díjának és a Családbarát Múzeum Díj (Family- Friendly Museum Award) várományosai. A múzeum tanult a közösségétől, mindkét félnek fontos értéket teremtett. A közösség tagjai ugyanakkor segítettek a múzeum újjáépítésében, és újradefiniálták a Silk Mill örökségét.
Gyermekfoglalkozás a Derby Museum of Makingben /Derby Museums, Kate Lowe/
Az ötletdoboz máig nyitva áll
Az önkéntesség és a közösségben gondolkodás továbbra is a múzeum fontos része. Programokat, workshopokat tartanak hétről hétre minden korosztálynak, emellett havi informális beszélgetésekkel készülnek azok számára, akik nyitottak a múzeum felé, de nem tudják pontosan, hol találhatják meg a nekik legmegfelelőbb feladatkört az önkéntességre.
A város innovatív múltja, alkotói ötletessége előtt tisztelegve segíti elő a jövő felfedezéseit. A Rolls-Royce támogatásával hozták létre azt az interdiszciplináris oktatás programot, a STEAM Intézetet, ahol fő cél, hogy felkeltsék a gyermekek és fiatalok érdeklődését a technológia iránt.
Sőt, ha akarjuk, birtokba vehetjük a gyűjteményt. A Derby Múzeumok gyűjteményéből egy évre örökbefogadhatunk egyet a 39 közönségkedvenc múzeumi tárgy közül. Inspirálódjunk az angol múzeum példáján, akik a látogatókat meghallgatva, azok igényeihez szabták ez egész múzeumot. Létrehoztak a közösség számára meghatározó teret a városban, ahol nem csak alkotni, hanem az alkotás (makery) módszerével felfedezni, megismerni, és tanulni is jó.
Források:
Nina Simon - The Art of relevance. 2016. p.123-125.
The Guardian cikkei:
- Go to Derby: see how a museum can help shape a better future
- Did Derby build the world? How the Museum of Making bounced back
- Building a legacy: world’s first factory rises again as a museum of making