2014-ben Jasper Visser kulturális tanácsadó MuseumDigites előadásában 4 példát hozott a közösség kreatív megszólítására, amikből az egyik egy komplett co-design projekt volt, a Derby Silk Mill fejlesztése. A projekt eredményeként létrehozott Museum of Making fejlesztési folyamata bizonyítja, hogy nem csak a cél a fontos, hanem sokkal inkább az odavezető út - emellett nem csupán a brit múzeumi szakma követte a projekt alakulását, hanem a nemzetközi sajtó is számos alkalommal tudósított róla. Mondhatjuk, hogy igazi tankönyvi példává vált, amikor Nina Simon, a The Participative Museum (A részvételi múzeum) szerzőjének újabb, jó gyakorlatok hadát felvonultató kötetében is egy teljes fejezetet szentelt a múzeumalkotó folyamat leírására.

A Derby Silk Mill múltja

A történet 2011-ben kezdődött, amikor bezárt a világ egyik legrégibb gyára helyén létrehozott ipari múzeum, a Derby Silk Mill. A Lombé Millként ismert épület volt Észak-Anglia első teljesen gépesített gyára, ahol 200 éven keresztül gyártottak selyemfonalat, és 1974 óta múzeumként működött - írja a Guardian. A terület világörökségi helyszín is egyben, amely évtizedekig hirdette Derby városának gazdag ipari örökségét, ahol Rolls-Royce motorokat, textilt, téglákat és vasúti eszközöket gyártottak. 2008-ban a már önmagában muzeálisnak számító kiállítás megújítására pályáztak, azonban a Heritage Lottery Fund, Anglia legnagyobb kultúrafinanszírozó szervezete elutasította a támogatási kérelmet. Ezért a városi tanács 2011-ben lehúzta a rolót. Ennek nyomán a Derby Múzeumi Tröszt - ami három múzeumot foglal magában: a Képzőművészeti Galériát, a Pickford Házat és a korábbi Ipartörténeti Múzeumot, együtt Derby Museums, - egy külső projektmenedzsert kért fel a feladatra. Hannah Fox bevonásával - aki korábban saját független kreatív irodáját vitte, 2022 áprilisától pedig egy másik Derby-i múzeum, a Museum of Bowles igazgatója lett - a Derby Museums az ipartörténeti kiállítóhely újranyitását tervezte, de nem akárhogy: a múzeum újragondolásának egyik fő irányelve az volt, hogy a helyi közösség számára releváns hellyé váljon. Így született meg az „Alkotók Múzeuma.” 

Nehézségek

Ami Hannah Fox számára a legnagyobb nehézséget okozta, az a múzeum és a közösség közötti kapocs megtalálása volt.
„Helyiként Hannah tudta, hogy ezek egyedi műtárgyak, és gyermekként gyakran látogatta a múzeumot. De számára úgy tűnt, hogy a tárgyak a városi jelenlegi életétől eltávolodtak, annak már nem szerves részei. A múzeum csak egy kis csoport számára maradt jelentésgazdag, ezáltal exkluzívvá, kirekesztővé vált.” (Simon, 123)

A múzeum korábbi dolgozói mind azt akarták, hogy a Derby Silk Mill ne csupán a közönség életben jelentős hely legyen, hanem az emberek a tárgyakért, a történetekért és a falakban hordozott gazdag múltjáért szeressék. A legnagyobb  kihívás és kérdés az volt, hogyan teheti a múzeum értékeit a közönség számára fontossá és vonzóvá. A kérdés megválaszolásához a helyi közösséghez fordultak, így kezdetét vette egy felhasználóközpontű tervezési folyamat.

A közösségi tervezés folyamata

„A múzeummal kapcsolatos prekoncepciókat és a szaktanácsadók ajánlásait félretéve a tervezéskor az volt a fő kiindulópont, hogy Derby polgárai mit szeretnének, milyen igényeket fogalmaznak meg, és miként képzelik el a leendő múzeumot.” (Simon, 123.)

A városlakók nyitott fórumokon, brainstorming délutánokon vehettek részt, ahol elmondhatták, nekik milyen értéket őriz a múzeum, workshopokon oszthatták meg véleményüket, érzéseiket a helyszínnel és Derby identitásával kapcsolatban. Megfogalmazták, hogy mit szeretnének látni, és csinálni. A változatos perspektívák és ötletek közül azonban kirajzolódott egy közös gondolat: Derby az alkotók városa. Büszkeségük, hogy itt született a világhírű Rolls-Royce, az Inter-City 125-ös vonat és még a Tomb Raider számítógépes játék. A gyárépület a legjobb helyszín lehet ahhoz, hogy elmondja ennek az innovatív, alkotó városnak a történetét.