Konferencia felhívás: The Art Museum in the Digital Age 2023, Belvedere

A bécsi Belvedere Kutatóközpont folytatja a művészeti múzeumok digitális átalakulásával foglalkozó konferenciasorozatát. Az absztraktokat és életrajzokat október 16-ig várják.

A 2023 január 16.-20 között ötödik alkalommal megrendezett esemény középpontjában a metaverzum, a megtestesült virtuálisvalóság-élmény és annak a kulturális intézményekkel való kapcsolata áll.

A "metaverse" kifejezés, melyet Neal Stephenson a Snow Crash (1992) című sci-fi regényében írt le először, akkor került be a szélesebb köztudatba, amikor Mark Zuckerberg 2021-ben átnevezte a Facebookot Meta névre, és kijelentette, hogy a metaverse fejlesztésére kíván összpontosítani. Szakértők szerint a metaverzum kifejlesztése a technológiai kapacitás hiánya miatt egyelőre még évtizedekre van. A metaverse definíciói ezért sokfélék, a „virtualitás kollektív terétől” a „megtestesült interneten” át a „szimuláció és együttműködés helyéig” terjednek. Ami azonban mindezekben a meghatározásokban közös, az a virtualitás és a valóság közötti elmélyült élmény iránti növekvő igény, valamint a hálózatok összeolvadása. Míg egyesek a metaverse-t pusztán divatszóként, marketingfogásként vagy egy kilencvenes évekbeli ötlet újracsomagolásaként értelmezik, addig mások „a jövő egyik legfontosabb trendjének” nevezik, amely mindent forradalmasítani fog (Matthew Ball), és azt állítják, hogy elfogadására „szükség van”.

A mindennapi életet átható technológiák fejlődése, melyet a globális COVID-19 járvány katalizált, döntő szerepet játszott abban, hogy a metaverzum vitája az ipar úttörőitől (játék, kripto, divat) a kultúra területére helyeződjön át. Maga a Belvedere „sikeresen belépett a metaverzumba” Gustav Klimt: A csók című festmény NFT-jének bemutatásával, míg a Sotheby's virtuális galériát hozott létre Decentralandban az NFT-k kiállítására és értékesítésére. Ezek az elszigetelt projektek azonban elszakadnak az eddig a témában született kevés számú kutatási tanulmánytól.

A Belvedere konferenciájának célja, hogy lendületet adjon a metaverzum kritikai vizsgálatának a kultúra területén, vitára ösztönözzön a kulturális intézmények metaverzumon belüli helyzetéről. Milyen legyen egy művészeti múzeum a metaverzumban? Milyen szerepet kellene játszania? A metaverzum mely aspektusait, például a kiterjesztett, virtuális valóságot és az NFT-t kellene prioritásként kezelni a kulturális ágazatban? Hogyan fogják ezek a változások befolyásolni a múzeumok társadalmi szerepét az elkövetkező években?

Mint minden innovációval, a metaverzummal kapcsolatban is vannak kihívások és lehetőségek. Fejlődését elsősorban olyan nagyhatalmú, profitorientált technológiai vállalatok mozgatják, mint a Meta (korábban Facebook), az Alphabet (Google) és a Microsoft. A kulturális intézmények érdekei kevés figyelmet kaptak, ami kérdéseket vet fel a vállalati óriásokkal való együttműködés előnyeiről és hátrányairól, valamint a (nonprofit) alternatívák kereséséről.

A játékipar például gyümölcsöző inspirációs forrásként szolgálhatna, amely lenyűgöző új szempontokat emelhetne be a múzeumi digitális művészeti oktatásba. Az olyan vállalatok, mint a Nike és a Balenciaga már felismerték az ilyen játékokban rejlő lehetőségeket, és magas profitot termelnek a digitális áruk értékesítéséből. Vajon a múzeumoknak követniük kellene az ilyen példákat, és előnyben kellene részesíteniük saját digitális termékeik értékesítését? Hogyan befolyásolná egy ilyen lépés az e-kereskedelem és a nyílt hozzáférést sürgető mozgalmak közötti növekvő feszültséget? Az ilyen költséges, de hosszú távon létfontosságú innovációk a nagyobb és kisebb múzeumok között meglévő digitalizációs szakadékot is súlyosbíthatják. Más szóval, hogyan biztosíthatjuk, hogy a valós világ kulturális színterének sokszínűsége a digitális világban is megmaradjon?

A közelgő online konferencia négy estén át, interdiszciplináris előadásokon keresztül mutatja be a metaverzummal kapcsolatos tágabb témafelvetéseket, amelyek elsősorban - de nem kizárólag - a következő kérdésekre reflektálnak kritikusan:

  • a metaverzum fogalmának felépítése és dekonstrukciója, valamint az ehhez kapcsolódó értékviták, különös tekintettel a kulturális szférára;
  • az e-kereskedelem és a nyílt hozzáférést támogató mozgalmak között kapcsolata
  • VR/AR/XR alkalmazások a múzeumban
  • a digitális határok leküzdése és interoperabilitás, kapcsolt nyílt adatok
  • interaktív művészeti oktatás a digitális világban és a metaverzumban, gamification
  • NFT-k és a múzeumok szerepe a digitális művészeti piacon
  • az immerzió innovatív formái, participáció
  • mesterséges intelligencia és gépi tanulás
  • digitalizálási lehetőségek a kisebb intézmények számára

A konferenciára a muzeológia, művészet- és kultúrtörténet, médiatudomány és digitális bölcsészettudomány területéről várnak előadásokat. A 20-25 perces, német vagy angol nyelvű előadások absztraktjait (max. 250 szó), rövid szakmai életrajzot pontos elérhetőséggel egyetlen PDF-dokumentumként 2022. október 16-ig kell elküldeni a Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát. címre.

Forrás: Belvedere

Tags:

 

 

 

Országos
Muzeológiai Módszertani
és Információs Központ