Úgy tűnik, nehezen meghatározható és még nehezebben mérhető az a hatás, amit a múzeum és annak programjai a közönségére gyakorol. Az Impact Playbook a kulturális örökséggel foglalkozó intézmények és szakemberek számára készült, hogy felmérjék tevékenységeik hatását, és a digitális stratégia kialakításához is irányt adhat.

Miért született meg?

Múzeumként, könyvtárként, levéltárként természetes, hogy azt szeretnénk, hogy a közönség tanuljon, jól érezze magát, részt vegyen a programokban, gyönyörködjön, elmerüljön. A hatás felmérése a fizikai térben sem könnyű, digitális térben ez hatványozottan érvényes. Az Europeana szerint azt a kérdést érdemes feltenni magunknak, hogy mi a múzeum kritikus hozzájárulása a társadalomhoz, ennek ismeretében könnyebben lehet döntéseket hozni az irányokról, merre lehet fejlődni. Emellett fontos, hogy ez biztosítja az intézmény átláthatóságát is, ami a fenntartók, szponzorok szempontjából is szükséges.

Ez az eszköztár olyan módszereket mutat, amik közül semmi nincs kőbe vésve, ez nem egy ISO-szabvány – a playbook szót angolban eredetileg a sportban a játéktaktikák gyűjteményeként használták. Az itt tálalt elképzelések megalapozott tudományos kutatáson alapulnak. Alapját a Simon Tanner professzor (King's College London) által kidolgozott Balanced Value Impact Model (Kiegyensúlyozott értékek hatásmodellje) elvei képezik. A könyv célja, hogy a gyakorlatban segítsen a múzeumi munkatársaknak, és lényegretörő beszélgetések induljanak a múzeum tevékenységeinek értékéről, jelentőségéről. A készítők azt javasolják, hogy gondoljunk úgy rá, mint egy modern szakácskönyvre: ne kövessünk minden utasítást aprólékosan, hanem hagyjuk, hogy a receptek és képek inspiráljanak minket egy nagyszerű étel elkészítéséhez.

Miből áll?

Az Europeana Impact Playbook négy fázisra tagolódik.

Az első fázis a hatástervezés, ami segít világosan meghatározni, hogy a projekt, a tevékenység vagy a szervezet milyen hatást gyakorolhat a közönségre és a társadalomra. Végigveszi azokat a stratégiai szempontokat, amelyek fontosak lehetnek az intézmény munkája szempontjából: társadalmi hatás, gazdasági hatás, innováció és szervezeti hatás. Ezek olyan résztémák konkrét, részletes vizsgálatához is hasznosak, mint például a hasznosság, örökség/presztízs, tanulás, közösség és létezés. Ezenkívül segítséget ad a kívánt hatáshoz vezető út lépésről-lépésre való megtervezésében, ez az útvonala képezi a hatásvizsgálat alapját.

A második fázis az adatgyűjtés a változás útvonalát bővíti ki, hogy segítse a hatásvizsgálat megtervezését. Megmutatja, hogyan lehet adatot gyűjteni, elemezni, értelmezni, és ezeket mire tudjuk használni.

A harmadik fázis a narráció, ami során mélyebben elmerülhetünk abba, hogyan lehet az összegyűjtött adatokból olyan érthető, egységes mondanivaló, ami segít a hatásvizsgálat folyamatát megosztani, megvitatni és levonni belőle a következtetéseket.

A negyedik fázis az értékelés, ami olyan módszereket mutat be, amelyek segítenek értékelni és javítani a hatásvizsgálatot, valamint segítik a szervezet fejlődését támogató hatásvizsgálatok beágyazását a szervezeti működésbe.

A Impact Playbookot úgy tervezték, hogy intuitív, rugalmas és könnyen adaptálható legyen, amelyet fázisonként, az elejétől a végéig lehet követni, de alakíthatjuk saját igényeink szerint is.

https://pro.europeana.eu/page/europeana-impact-playbook#in-practice

fotó: Europeana