Az év egyik legjobban várt kiállítása minden idők legnagyobb Vermeer tárlata (febr. 10. - június 4.) az amszterdami Rijksmuseumban. A blockbusterhez a múzeum fantasztikus online oldalt fejlesztett, hogy elkalauzoljon a 17. századi holland mester világába.
A legfőképp csöndes, befelé forduló beltéri jeleneteiről, a ragyogó színek és fények példátlan alkalmazásáról és meggyőző illuzionizmusáról ismertté vált Johannes Vermeer (1632-1675) Delftben élt és dolgozott. Rembrandttal ellentétben Vermeer feltűnően kis életművet hagyott hátra, közülük ma 37 műve ismert. A múzeum honlapján elérhető online felfedezőtúrán 37 nagy felbontású Vermeer művet tekinthetünk meg, és a kiállításon szereplő 28 művén kívül a Vermeernek tulajdonított további kilenc festményt is bemutatja. Az angol nyelvű online tárlatvezetést Stephen Fry brit színész tartja, míg a holland nyelven Joy Delima színésznő kalauzol.
Részletek és témák nagyítása
Míg az online alkalmazásokon, oldalakon a hangsúly gyakran az egyes műveken, itt az egymás mellett megjelenő egyes művek áttekintésén van. A Vermeer-élmény a mozgások és a különleges kivágások révén mindig más-más módon állítja egymás mellé a festményeket, így a látogatók felfedezhetik Vermeer témáit.
Olyan vissza-visszatérő tárgyak kerülnek előtérbe, mint a gyöngyök, függönyök, falitáblák, akárcsak a fény változása is. A festménycsoportokban a csend és a csodálkozás keltette érzelmeket is felfedezhetjük.
Ultranagy felbontású fotók
Több festményt 5 mikrométeres, ultranagy felbontásban lehet megtekinteni. Ez olyan részletes, mint a Rijksmuseum által egy évvel ezelőtt közzétett Éjjeli őrjárat képe. Ez lehetővé teszi azt is, hogy a festményeket addig nagyítsuk, amíg a festékben lévő apró pigmentrészecskék borotvaélesek nem lesznek.
Rengeteg információ élvezetes és látványos formában
A látogatók maguk is összehasonlíthatják a festményeket, hasonlóságokat és sajátosságokat kereshetnek Vermeer munkáiban, és létrehozhatják és megoszthatják saját Vermeer-történetüket.
„A képernyő jobb oldala fölött lebegve és a menüben navigálva ugrálhatunk a fejezetek között, vagy egyszerűen hagyhatjuk magunkat kalauzolni a megadott sorrendben. Akárhogy is választunk, könnyű ott folytatni, ahol abbahagytunk, és lehet, hogy muszáj is lesz, mert egy ilyen kis összteljesítményű művészhez képest rengeteg a látnivaló.
Ez az egyik legjobb virtuális kiállítás, amit valaha láttam, és már sok ilyet láttam. Személyes, könnyed stílusban íródott, mégis hihetetlenül sok információt tartalmaz. A mód, ahogyan a kommentárok illusztrálására a festmények részleteire ráközelítenek, hibátlan ütemű, és teljes mértékben kihasználja az ultranagy felbontású fényképeket. Fry és Delima elmagyarázza Vermeer változtatásait, amelyeket a legújabb képalkotó eljárásoknak és az ehhez kapcsolatódó kutatásoknak köszönhetően ismerhetünk. Minden egyes festményhez szövegbox tartozik, amelyekre kattintva további információkhoz juthatunk. A jegyzetek olyan ablakokban nyílnak meg, amelyekben átkattintható képek vannak, így minden jegyzet valójában több jegyzet. Aztán amikor befejeztük a zugok és rések felfedezését, visszakattintunk a múzeumi túrához, és a narráció ott folytatódik, ahol abbahagytuk. Bárki is tervezte ezt, az egy tartalommenedzser zseni, komolyan”- írja egy lelkes online múzeumlátogató.
Ebből megint díjeső lesz
Az oldalt a Fabrique stratégiai digitális tervezőiroda tervezte, és a Q42 digitális termékstúdió fejlesztette. Mindkét ügynökség 20 éve dolgozik együtt sikeresen a Rijksmuseummal, együttműködéseiket számos szakmai díj koronázta.
2012 októberének végén, néhány hónappal a Rijksmuseum újranyitása előtt a múzuem elindította új honlapját. A gyűjteményekre összpontosító oldal számos merész ötletével valódi mérföldkőnek számít a múzeumi webfejlesztés területén. Az ötletek között szerepelt a tartalom szabadon elérhetővé tétele, az online látogatók bevonása és a kiemelkedően nagy méretű képekkel dolgozó, figyelemre méltó webdesign.
„Az internet kezdete óta a múzeumok keresik a módját annak, hogy gyűjteményeiket vonzó módon jeleníthessék meg online. Hogyan lehet olyan múzeumi oldalt létrehozni, amibe a közönség bele tud feledkezni? És hogyan lehet az online élményt ugyanolyan jó élménnyé tenni, mint magának a kulturális intézménynek a látogatását?”- írták anno a projekt nyújtotta kihívásról.
2020-ban a Rijksmuseum honlapjának új verziójával megerősítette, hogy a webre összpontosít, és meghosszabbította a két céggel való sikeres együttműködését. Ez az új változat megerősítette a 2012-ben választott tervezési irányokat, és egy újjal bővült: a történetekkel. Az elképzelés az volt, hogy a látogató ezekkel a történetekkel „bejárhatja a művek mögötti világot".
A "Closer to Johannes Vermeer" a Q42 Micrio megoldásán alapul, amelyet számos mély képfeltáró projektben alkalmaztak, köztük a Thing that talk (2020), Éjjeli őrjárat (2019), Below The Surface (Jerzy Gawronski angol nyelvű előadása a MuseumDigit 2019 konferencián) és a Gyönyörök kertje (2016) esetében.
Nem lesz még egy ilyen kiállítás
Az „első és utolsó” gigantikus Vermeer-kiállítást rendezi meg a Rijksmuseum, melyen Johannes Vermeer szinte minden festménye látható majd, legalábbis azok, amelyek alkalmasak a szállításra – jelentette be egy évvel ezelőtt Taco Dibbits, a Rijksmuseum igazgatója. Drasztikus kijelentését azzal indokolta, hogy az intézmények egymás közötti rivalizálása olyannyira megnehezíti, sőt, gyakran lehetetlenné is teszi, hogy az olyan felkapott festők, mint Vermeer összes, vagy akár csak a legfontosabb alkotásait össze tudja gyűjteni egy múzeum egy kiállítás erejéig. Az igazgató szerint valószínűtlen, hogy egyhamar hasonló nagyszabású kiállításra kerülhet majd sor tekintettel a művek korára és a múzeumok közötti versengésre, ami az intézmények között folyik a látogatók becsábítására. A múzeumok egyre kevésbé engedhetik meg maguknak, hogy nélkülözzék a festményeiket, amikor azokat kölcsönbe adják máshová. A Rijksmuseum gyűjteményében négy Vermeer alkotás található, köztük a Tejet öntő nő és a Kis utca.