Március 28-án, a Magyar Nemzeti Múzeum Dísztermében került megrendezésre a Magyar Nemzeti Múzeum, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem és az NKÖV Nonprofit Kft. által közösen szervezett, A kulturális örökség védelme krízishelyzetekben című nagysikerű konferencia.

Köszöntőjében L. Simon László, a Nemzeti Múzeum főigazgatója három fő, napjainkban leginkább aktuális krízishelyzetet emelt ki, melyekben szükség lehet a műtárgyak, mint felbecsülhetetlen értékű anyagi javak kimentésére. Beszédében a konferencia céljául azt tűzte ki, hogy felmérjük, mit tudunk, milyen kihívásokkal kell szembenéznünk és hogy miként kell erre reagálnunk. Az NKE részéről Dr. Deli Gergely rektor úr személyes hivatásáról beszélt és arról, hogy a hazát nem csak a határokon lehet és kell védeni, de az identitásformáló kulturális örökség megóvásával is – Schultz Gábor, az NKÖV Nonprofit Kft. ügyvezetője pedig a tudatosság fontosságát emelte ki a kulturális javak védelme kapcsán.

A konferencia első blokkjában változó kihívásokról, nemzetközi trendekről és biztonsági szempontokról hallhattunk, megismerkedtünk a CPP, azaz a cultural property protection fogalmával, a már fejlesztés alatt álló Aurora-projekt céljaival, valamint bepillantást nyerhettünk abba is, milyen sokrétű, és hihetetlen komplex folyamat a műtárgyak mozgatása, nem is említve egy esetleges menekítéshez készülő stratégiai tervek kidolgozásáról.

A délutáni előadássorozatok során még jobban elmélyedhettünk a műkincsszállítás rejtelmeiben, és előtérbe került a múzeumi digitalizáció fontossága is, hiszen a sérült, megrongálódott vagy éppenséggel eltűnt műtárgyak rekonstrukciója során felbecsülhetetlen mértékű segítséget jelent, ha nem csak a teljes dokumentáció, de a tárgyról készült pontos digitális rekordok is rendelkezésre állnak. Egy ilyen nemzetközi szintű, precíz adatbázis hathatós eszköz lehet az illegális műkincs-kereskedelem megfékezésében, felszámolásában is. Dr. Major Balázs, a PPKE Régészettudományi Intézetének vezetője pedig a Közel-Keletre kalauzolt el bennünket, bemutatva az egyetem által lassan negyed évszázada végzett régészeti és oktatási misszióját.

A délutánt egy izgalmas kerekasztal-beszélgetés zárta, melyben még egyértelműbbé vált, hogy az illegális tevékenységek felszámolásában mekkora előnyt jelent a szakemberek és a hatóságok rendelkezésére álló pontos, digitális dokumentáció.

A nap végén Makranczi Zsolt, az MNM innovációs és képzési igazgatója szintén a digitalizációt és a digitális örökségvédelmet emelte ki, mint további konferenciák és remélhetőleg nemcsak a szakmai párbeszéd, de a közeljövő jelentős fejlesztéseinek irányvonalaként is.