Gyógyító múzeumok: a lelkünkön is segítenek

Az egyik legizgalmasabb és aktuális téma napjainkban, milyen szerepet játszanak a mai múzeumok a mentális egészség megőrzésében. Világszerte minden negyedik embert érint élete során valamilyen mentális probléma, mint például a depresszió vagy a szorongás. Még mindig rengeteg stigma és előítélet övezi a különböző lelki eredetű betegségeket, nem beszélve arról, hogy sokszor diszkriminációval szembesülnek azok, akik depresszióval, bipoláris zavarral, pánikrohammal, szkizofréniával, poszttraumás vagy egyéb mentális zavarral küzdenek. (A helyzet itthon sem rózsás: Magyarország a népesség mentális állapotát tekintve a harmadik világbéli országok szintjén mozog: a lakosság 32 százaléka vallja magát boldogtalannak, a 18 éven felüliek 10.5 százaléka vallja magát depressziósnak).

Mindenkit érint

A múzeumi világban már évek óta felmerült, mit tehetnek az intézmények a mentális egészség megőrzése, a szellemi jóllét érdekében. Jó példából szerencsére egyre több akad. Tavaly a bostoni Museum of Science kiállításának a Sokarcú lelki egészség (Many Faces of Our Mental Health) címet adta, rámutatva arra, hogy ezek a betegségek nem egyfajta embertípust pécéznek ki: bármilyen korú, nemű, társadalmi vagy vagyoni osztályba tartozó embert, fiatalt és időst, gazdagot és szegényt ugyanúgy érint. Az ott kiállított 99 portrék egyharmada olyan embereket ábrázolt, akiknek szkizofréniája van, másik harmaduk bipoláris zavarral küzd, a többi pedig az ő szeretteiket ábrázolták.

A mentális egészség világnapján a Tate Modernben workshopokat tartottak és installációkat rendeztek be. A programokat úgy alakították, hogy minden korosztály találjon magának megfelelőt, így volt animáció, origami és lepkefestés, valamint a múzeum tárgyain keresztül körüljárták a menekülés és menedék témáját.

Terápia a múzeumban

A múzeumban végzett pszichoterápia elsőre talán különösnek tűnik, a művészetterapeutákat viszont egyre inkább foglalkoztatja, milyen szerepet játszhatnak a múzeumok és galériák a gyógyulásban. A művészetterápia -vagy művészeti pszichoterápia- során a páciens érzéseit, tapasztalatait műalkotásokon keresztül fejezi ki, nemcsak szóban, vagy épp szavak helyett. A kutatások szerint az emberek „belelátják” magukat a műtárgyakba, és az, amilyen érzéseket, gondolatokat keltenek, jó kiindulópontot jelentenek a terápiához. Egy palatábla például emlékeztethet arra, hogy szeretnénk a múltat magunk mögött tudni és mindent újrakezdeni, egy földtani keresztmetszet pedig eszünkbe juttathatja, mi az, amit másoknak felfedünk, mi az, amit elrejtünk, akár saját magunk elől is.

A múzeum, mint közösségi erő

A mentális problémákkal küzdők sokszor úgy érzik- részben a stigmatizáció, részben állapotuk miatt, hogy elszigetelődnek másoktól. Erre jelenthetnek megoldást  a közösségi csoportok, klubok, mivel a közös tevékenység során oldódnak félelmeik, ha sorstársakkal találkoznak.

A múzeumok, mint közösségi helyszínek, segítenek áttörni a falakon, köszönhetően annak, hogy a múzeumok „biztonságos terek”, ahol mindenkit szívesen látnak. Éppen ezért az egyik leginkább megfelelő hely arra, hogy a mentális egészségről való párbeszéd elinduljon. Egy múzeum terében nem érzi magát a beteg kirekesztettnek, megbélyegzettnek, a múzeumi terápia pedig nem kelti betegséggel kapcsolatos asszociációkat. Mivel a kreatív programok sokszor játékosak, a résztvevők felszabadultnak érzik magukat, így jobban ki tudnak lépni a betegség adta korlátok közül.

A 2015-ben nyílt londoni The Bethlem Museum of the Mind az egyetlen olyan brit múzeum, aminek egyetlen témája a mentális egészség (és betegség). Megnyitóján Grayson Perry kortárs művész a következőket mondta: „a művészetre nem csupán a vizuális kultúra részeként kellene tekinteni, hanem elemi emberi folyamat, mely során felfedezzük és kifejezzük önmagunkat. A galériák és múzeumok munkája nélkülözhetetlen, amit a jövő évtizedek számára hagy örökül, hogy többet tudjanak arról, mit jelent a mentális egészség.”

Kiállítás receptre

2013 óta a brit háziorvosok receptre is felírhatják betegüknek, hogy javasolják a könyvtárlátogatást, tavaly óta a skót orvosok természetjárást is javasolnak a gyógyszerek mellé. 2017-ben a Canterbury Christ Church University és a University College London programot indított, aminek a Múzeum receptre nevet adta (Museums on Prescription).

A múzeumokat orvosokkal, egészségügyi szakemberekkel és szociális munkásokkal kötötték össze, akik a pácienseknek múzeumi programokat írtak fel. A célcsoportba 65 év feletti, magányosan élők tartoztak, akik ingyenes, 10 hetes múzeumi programon – beszélgetéseken, kulisszák mögötti sétán- vehettek részt, amit múzeumi dolgozók irányítottak.

Tavaly Kanadában a Médecins Francophones du Canada (MdFC) olyan receptet osztogatott depressziós vagy krónikus fájdalomban szenvedő betegeinek, ami nem volt más, mint egy ingyenes belépő a montréali szépművészeti múzeumba. Az ilyen betegségben szenvedők ugyanis nem szívesen hagyják el otthonukat, ami elszigeteltséghez vezet, míg a múzeumlátogatás örömet szerez és növeli a jó érzést keltő szeratonin hormon szintjét.

(Via Museumnext, The Conversation)

 

 

 

Országos
Muzeológiai Módszertani
és Információs Központ