“2024-ben az OMMIK Múzeum Most Műhely néven szakmai-módszertani rendezvénysorozatot indít a múzeumi ágazatot érintő aktuális témákról, trendekről és problémákról. A műhelytalálkozók célja egy-egy téma, problémakör bemutatása hazai és külföldi szakértők bevonásával, és olyan diskurzusok elindítása, amelyek lehetőséget biztosítanak különböző szakmai szereplők közti együttműködésekre, módszertani útmutatók kidolgozására, megoldási javaslatok összeállítására.

A műhelysorozat első eseményén a múzeumokban őrzött audiovizuális gyűjtemények gyűjteményezési, nyilvántartási, archiválási és hosszú távú megőrzéssel kapcsolatos kérdéseit járjuk körbe. A kerekasztal-beszélgetés résztvevőinek olyan múzeumok képviselőit választottuk, amelyek jelentős nagyságú audiovizuális gyűjteményeket őriznek, és hosszabb távú szakmai tapasztalattal rendelkeznek a hangzó- és mozgókép tartalmak kezelését illetően. A délutáni szekcióban három érdekes audiovizuális gyűjteményre hívjuk fel a figyelmet, majd a két legnagyobb archívum vezetői tartanak bemutatót a náluk alkalmazott jó gyakorlatokból.”

 

Így harangoztuk be első Múzeum Most Műhelyünket, mely azonnal hatalmas érdeklődést keltett. A kifejezetten barátságtalan idő ellenére nagyon sokan jöttek el módszertani rendezvényünkre, a nap folyamán pedig hamar élénk diskurzus alakult ki, ami egészen a rendezvény végéig kitartott. Ez a megtisztelő figyelem egyben azt is igazolja, hogy az audiovizuális gyűjtemények gyűjteményezése, nyilvántartása, archiválása és állagmegóvása valóban olyan téma, ami az egész szakmát megmozgatja. Nem véletlenül, hiszen régóta fennálló, ám mindmáig megoldatlan problémákról beszélgettünk, melyek kisebb vagy nagyobb mértékben, de minden múzeumot, muzeális intézményt, közgyűjteményt érintenek. 

 

Nyitóbeszédében Makranczi Zsolt, az MNM Innovációs és Képzési Igazgatóságának igazgatója kiemelte, hogy a Magyar Nemzeti Múzeum fontos feladatának tartja a múzeumi hálózat szakmódszertani segítség nyújtását és biztos benne, hogy Múzeum Most Műhely alkalmat ad az egyes témakörök komplex bemutatására, a problémák és a javaslatok együttes feltárására.

A Kulturális és Innovációs Minisztérium részéről Vincze Máté közgyűjteményekért és kulturális fejlesztésekért felelős helyettes államtitkár mondott beszédet. Emlékeztetett arra, hogy a különböző generációk saját tapasztalataik alapján mást gondolnak arról, mik is tartozhatnak bele egy audiovizuális gyűjteménybe. S bár a múzeumok régóta gyűjtik az audiovizuális anyagokat, a végcél mégis a digitalizálás és az így megszerzett kulturális örökségi tartalmak bemutatása, megosztása és felhasználása. A mesterséges intelligencia korában Kányádi Sándort idézve „fel kell hurcolkodnunk az internetre”.

 

Kómár Éva, az MNM Innovációs és Képzési Igazgatóság főosztályának az Országos Muzeológiai Módszertani és Információs Központ főosztályvezetője bevezető előadásában az audiovizuális örökség rövid áttekintése után egy (nem is annyira fiktív) történet keretében ismertette azokat a legfőbb kihívásokat és kérdéseket, melyekkel minden, az audiovizuális gyűjteményekkel foglalkozó muzeológus kolléga naponta találkozik. Az előadásban felvetett problémákat a kerekasztal-beszélgetés résztvevői is napi szinten tapasztalják, akik véleményüket, megoldási javaslataikat és intézményi lehetőségeiket egyaránt megosztották a résztvevőkkel.

 

A kerekasztal-beszélgetéshez Benedek Anna, a Petőfi Irodalmi Múzeum főosztályvezetője, Tanai Anna, a Magyar Környezetvédelmi- és Vízügyi Múzeum muzeológusa, dr. M. Lovas Krisztina a Magyar Nemzeti Múzeum főosztályvezetője és Odler Zsolt, a Néprajzi Múzeum főosztályvezetője csatlakozott. Bár a kerekasztalban képviselt intézmények többféle gyakorlat és megközelítési mód mentén dolgoznak saját audiovizuális gyűjteményeikkel, abban mindannyian egyetértettek, hogy sok esetben nemcsak maga az információ, de maga a hordozó is rendelkezik értékkel, így ezeket is érdemes megőrizni. Öröm volt látni, hogy a kerekasztal-beszélgetés az ebédszünet alatt is folytatódott, résztvevők és előadók között egyaránt.

 

Délután három kisebb, ám annál izgalmasabb múzeum audiovizuális gyűjteménye mutatkozott be. Az Atomenergetikai Múzeum részéről Takács Gyula muzeológus ismertette a Múzeum és a gyűjtemény keletkezésének történetét és beszélt azokról a modern technológiákról, mesterséges intelligenciát és kiterjesztett valóságot használó eszközökről is, melyeket a mindennapokban minőségjavításra, tudásátadásra és intézményük népszerűsítésére használnak. Dr. Fodor Miklós Zoltán, a Dornyay Béla Múzeum igazgatóhelyettese kitért az intézményi Filmlabor működésére, és arra, hogy milyen típusú audiovizuális anyagokat tett, tesz közzé a Dornyay Múzeum. Dr. Farkas István Gergő intézményvezető pedig elárult néhány titkot arról, miért kiemelten fontos a Völgységi Múzeum számára a gyűjteményük mielőbbi, magas minőségű digitalizálása, és megtudhattuk azt is, ők milyen megoldást választottak a nagy tárhelyigényű anyagok biztonságos tárolására.

 

Múzeum Most Műhelyünkre természetesen meghívást kaptak a nagy audiovizuális archívumok is, hiszen ezeknek az intézményeknek komoly tapasztalata és gyakorlata van mind az állagmegóvás, a digitalizáció, mind pedig a hosszú távú megőrzés területén. Az MTVA Nemzeti Archívumát Földi Krisztina, a Mozgóképarchívum vezetője képviselte, aki őszintén beszélt a különböző online rendszerek közötti adatátadás nehézségeiről, arról, hogy a különböző felhasználók, szervezeti egységek számára más-más szempontok szerint fontos az adatok rendszerezése, kereshetősége, és beszámolt az ezekre a problémákra általuk alkalmazott megoldásokról is. A Nemzeti Filmintézet Filmarchívumának munkájába, betegség miatt, sajnos csak a rendelkezésünkre bocsátott rövid videókon keresztül sikerült betekintést nyernünk, de így is láthattuk, milyen különleges eszközparkkal rendelkeznek, amely elengedhetetlen a régi filmtekercsek tisztításához, digitalizálásához.

 

A nap végére nagyon sok kérdés és hozzászólás érkezett, melyekre előadóink és a résztvevők egyaránt reflektáltak. Az audiovizuális gyűjteményeket érintő jogszabályi keretekkel kapcsolatban dr. Halász Annamária, a Nemzeti Filmintézet jogtanácsosa adott tájékoztatást. Bízunk benne, hogy ezt a szakmai diskurzust lesz lehetőségünk a későbbiekben is folytatni, kibontani – akár más platformokon, akár egy következő Múzeum Most Műhely alkalmával.

 

A rendezvényen készült fényképeinket megtalálják közösségi média felületeinken, Facebook és Instagram oldalainkon.

Az Óbudai Múzeum – Óbuda-Békásmegyer Önkormányzatának támogatásával – hagyományteremtő szándékkal rendezi meg ez évben először, április 26-27-én a Szent György napi Vigasságokat. A cél, hogy Óbuda mára kissé elfeledett középkori múltját újra az érdeklődés középpontjába állítsák.

 

 

KÖZÉPKORI UDVARI ÉLET ÉS MŰVÉSZET PIAST ERZSÉBET KORÁBAN KONFERENCIA

 

Időpont:
2024. április 26., péntek 10.00 – 16.30

Helyszín:
Óbudai Múzeum – Goldberger Textilipari Gyűjteménye (1036 Budapest, Lajos utca 136-138.)

  

Program:

9.30 – 10.00: Regisztráció

10.00 – 10.25: Piast Erzsébet, a feleség, az anya és a társuralkodó - Dr. Szende László Kulturális és Innovációs Minisztérium Múzeumi Főosztály, főosztályvezető

10.30 – 10.55: Piast Erzsébet királyné óbudai építkezései és XI. századi előzményeik - Buzás Gergely, Magyar Nemzeti Múzeum Visegrádi Mátyás Király Múzeuma, igazgató

11.00 – 11.25: Az Anjou-kor kályhái - Kocsis Edit, Magyar Nemzeti Múzeum Visegrádi Mátyás Király Múzeuma, régész

11.30 – 11.45: Kávészünet

12.00 – 12.25: A Szent György Lovagrend története - Lovag Cseke László, Szent György Lovagrend

12.30 – 12.55: A 14-15. sz. udvari zenéje és táncai - Sziklai Sára Bíbor, Bölcsészettudományi Kutatóközpont Zenetudományi Intézet, zeneművésztanár, muzikológus Közreműködik: Nagy Gergely fidulán és Starzinsky Zsolt psalteriumon                                                                              

13.00 – 13.25: Történelmi ruhák a „gyakorlatban” - Vályi-Nagy Enikő, Ekoni Műhely, történelmi ruhatervező- és készítő

13.30- 13.40: Kérdések, hozzászólások

13.40 – 14.40: Középkori étel-kóstoló Nyers Csaba konyhájából

Ezzel véget ér a program a Goldbergerben, és átmegyünk az Óbudai Múzeumba.

16.00 – 17.00: A diósgyőri „Piast Erzsébet királyné” zárókő és a piliscsabai 14. századi Szűz Mária szobor bemutatása. Tárlatvezetés az Óbudai Múzeum „Templomok a talpunk alatt” c. állandó középkori kiállításában. A konferencia zárásaként a Piast Erzsébet királyné és az általa alapított gótikus Szűz Mária templom emléktáblájának megtekintése a Fő téren.  A vezetést tartja: Benyóné Dr. Mojzsis Dóra régész, muzeológus, ÓM

A konferencián a részvétel ingyenes, de a helyszín befogadóképessége miatt regisztrációhoz kötött. Regisztrálni 2024. 04. 21-ig lehet: https://forms.office.com/e/T836Vi4iub

 

 

SZENT GYÖRGY NAPI VIGASSÁGOK ÓBUDÁN

 

Időpont:
2024. április 27., szombat 10.00 – 17.00

Helyszín:
óbudai Fő tér, a Klarissza kolostor romjai (Mókus utca), Óbudai Múzeum (1033 Budapest, Fő tér 1.)

 

Program:

9.30-10.00: Gyülekezés a Fő téren: Visegrádi Szent György Lovagrend: dobosok, apródok, solymászok, udvari bolond, Primavera Táncegyüttes, lovagok, Sub Rosa Régizene Együttes, Nagy Gergely (fidula), Musica Historica Együttes, jelmezes közreműködők

10.00: A középkori menet – zeneszóval – elindul a klarissza kolostorhoz, a főherold vezetésével

10.30-10.40: Rövid régizenei improvizáció a Flórián téri aluljárónak a Szent Flórián szoborcsoporthoz vezető kijáratánál, a Kálvin-köz előtt, majd tovább indulás a kolostorhoz

11.00-11.40: Üdvözlés és programismertetés a klarissza kolostor romjai között, majd régizenei programok: Sub Rosa, Nagy Gergely, Musica Historica (egyházi zene)

11.50-12.20: A klarissza kolostor és alapítója: a romok megtekintése szakvezetéssel (Benyóné Dr. Mojzsis Dóra régész-muzeológus, az Óbudai Múzeum munkatársa)

Az iskola előtti parkban folytatódik a program:

12.30-13.30: A Szent György Lovagrend bemutatói: solymász, apródok, táncosok, lovagi torna

13.40-14.15: Régizenei koncertek: Sub Rosa, Nagy Gergely, Musica Historica (világi zene)

14.20-15.20: Ismerkedés a lovagi fegyverekkel, viseletekkel

Ezzel a Klarissza kolostor romjainál a programok véget érnek, átvonulás a Fő térre, ahol az Óbudai Múzeumban folytatódik a fesztivál.

16.00-17.00: A diósgyőri zárókő (feltehetően Piast Erzsébet királyné portréjával) és a 14. sz-i piliscsabai Madonna szobor (mely egykor az óbudai klarisszáké volt) megtekintése az állandó helytörténeti kiállításban. „Templomok a talpunk alatt” tárlatvezetés az Óbudai Múzeum középkori kiállításában, végül a 2023. szeptemberében elhelyezett emléktábla (Piast Erzsébet és az általa alapított gótikus Szűz Mária templom emlékére) felkeresése, a Zichy-kastélynak a Fő tér felé eső külső falán. Tárlatvezető: Benyóné Dr. Mojzsis Dóra régész-muzeológus, az Óbudai Múzeum munkatársa

Szeretettel várják és invitálják a középkori menetünkhöz csatlakozni kívánó vendégeket – gyermekeket és felnőtteket egyaránt –, akár középkori jelmezben, akár „civilben” érkeznek. Gyülekezés az óbudai Fő téren, a Harrer Pál szobornál, április 27-én, szombaton 9:30-kor!

A program- és műsorváltozás jogát a szervezők fenntartják!

Érthető-megérthető-átélhető Egyenlő esélyű hozzáférés (EEH) a múzeumi szolgáltatásokban címmel nagy sikerű workshopot tartottunk április 8-án, hétfőn.

 

A Nyitott terek – Inklúzió a múzeumban program keretében, a Magyar Nemzeti Múzeum és a Slachta Margit Nemzeti Szociálpolitikai Intézet közös szervezésében megrendezett workshop témakörei a fogyatékos személyek a múzeumban, az EEH fogalma és háttere, az infokommunikációs akadálymentesítés és a csoportműködés monitorozásának formái voltak. A workshopra az MNM és tagintézményeinek kollégái mellet országos és vármegyei hatókörű városi múzeumból is érkeztek múzeumpedagógusok.

 

A képzést az ELTE Bárczi Gusztáv Gyógypedagógia Kar Gyógypedagógia-tanár mesterképzésének végzős hallgatói, Androsits Bernadett, Borsodi Judit, Haász Róbertné, Kappant Zsófia és Péli Anna trénerek tartották, akik a mesterképzés mellett is aktívan dolgoznak a gyógypedagógia területén; beszédfogyatékos, tanulásban akadályozott, értelmileg akadályozott vagy éppen autista gyermekekkel, személyekkel.

A workshopon velünk volt Borsodi Erzsébet és vakvezető kutyája, Gesztenye is, akik Farkasné dr. Gönczi Ritával, az NSZI Fogyatékosságügyi Igazgatóságának vezetőjével, közösen arra hívták fel a figyelmünket, mennyire fontos a kommunikáció szerepe a látássérültek, vak személyek világában. A résztvevőknek nem csak a workshop irányított feladatai, de a szünetek során is volt lehetősége gyakorolni a látó vezető technikát Erzsivel, aki maga ajánlotta fel ezt a lehetőséget számukra.

A KÉK (könnyen érthető) kommunikációt bemutató gyorstalpalón nem csak az alapvető szabályokat ismerték meg a múzeumpedagógus kollégák, de kipróbálhatták azt is, milyen a tapasztalati szakértőkkel való közös munka – a workshopon Bernáth Borbála és Szabados Miklós tapasztalati szakértők, az NSZI munkatársai segítségével készíthették el Barabás Miklós A Lánchíd alapkőletétele című festményének könnyen érthető leírását.

 

A trénerek és Farkasné dr. Gönczi Rita egy percig sem hagyták elkényelmesedni a kollegákat; az elméleti és gyakorlati ismereteket egyaránt tartalmazó, rövid, ám annál informatívabb blokkokat minden esetben gyakorlatorientált, közös megtapasztaláson és együtt gondolkodáson alapuló feladatok követték.

A nap végén a résztvevők visszatértek a cédulákhoz és közösen értékelték, mit visznek magukkal a workshopról – hasznos tapasztalatokat, pozitív élményeket, jó gyakorlatokat és ami talán a legfontosabb, tettrekészséget egy érthetőbb, élhetőbb, mindenki számára egyformán nyitott múzeumi világ felé.

 

Az esélyegyenlőség nevében tovább folytatódik a Nyitott terek – Inklúzió a múzeumban együttműködés.

 

A workshopon készült fényképeket megtalálják az OMMIK Facebook és Instagram felületein egyaránt.

A rendezvény a KIM támogatásával valósult meg.

2024-ben az OMMIK Múzeum Most Műhely néven szakmai-módszertani rendezvénysorozatot indít a múzeumi ágazatot érintő aktuális témákról, trendekről és problémákról. A műhelytalálkozók célja egy-egy téma, problémakör bemutatása hazai és külföldi szakértők bevonásával, és olyan diskurzusok elindítása, amelyek lehetőséget biztosítanak különböző szakmai szereplők közti együttműködésekre, módszertani útmutatók kidolgozására, megoldási javaslatok összeállítására.

A műhelysorozat első eseményén a múzeumokban őrzött audiovizuális gyűjtemények gyűjteményezési, nyilvántartási, archiválási és hosszú távú megőrzéssel kapcsolatos kérdéseit járjuk körbe. A kerekasztal-beszélgetés résztvevőinek olyan múzeumok képviselőit választottuk, amelyek jelentős nagyságú audiovizuális gyűjteményeket őriznek, és hosszabb távú szakmai tapasztalattal rendelkeznek a hangzó- és mozgókép tartalmak kezelését illetően. A délutáni szekcióban három érdekes audiovizuális gyűjteményre hívjuk fel a figyelmet, majd a két legnagyobb archívum vezetői tartanak bemutatót a náluk alkalmazott jó gyakorlatokból.

A szakmai nap célközönsége az országos, városi és területi múzeumok szakemberei, illetve a határon túli muzeális gyűjtemények képviselői, mindazok, akiknek feladatkörükbe tartozik az audiovizuális tartalmak gondozása, vagy csupán érdeklődnek a téma iránt.

 

A rendezvényen a részvétel INGYENES, de regisztrációhoz kötött, a résztvevőket szendvicsebéddel várjuk.

A regisztrációs ív kitöltésének határideje 2024. 04. 22., éjfél.

 

A rendezvény időpontja: 2024.04.24. 9:30 – 15:30 

Helyszín: Magyar Nemzeti Múzeum Díszterme

 

 

Tervezett program

9:40-10:00 Köszöntők

Makranczi Zsolt igazgató, Innovációs és Képzési Igazgatóság, Magyar Nemzeti Múzeum

Vincze Máté közgyűjteményekért és kulturális fejlesztésekért felelős helyettes államtitkár, Kulturális és Innovációs Minisztérium

 

10:00-10:20 Témafelvetés, bevezető előadás 

Kómár Éva főosztályvezető, Magyar Nemzeti Múzeum

 

10:20-11:50 Kerekasztal-beszélgetés: nagyobb audiovizuális gyűjteményekkel rendelkező múzeumok

A beszélgetés résztvevői: Odler Zsolt főosztályvezető, Néprajzi Múzeum, Benedek Anna főosztályvezető, Petőfi Irodalmi Múzeum, Tanai Anna muzeológus, Magyar Környezetvédelmi- és Vízügyi Múzeum, Dr. M. Lovas Krisztina főosztályvezető, Magyar Nemzeti Múzeum

Moderátor: Kómár Éva főosztályvezető, Magyar Nemzeti Múzeum

 

11:50-12:50 ebédszünet

 

12:50-13:35 Érdekes audiovizuális gyűjtemények bemutatkozása

Takács Gyula muzeológus, Atomenergetikai Múzeum, Dr. Fodor Miklós Zoltán igazgatóhelyettes, Dornyay Béla Múzeum, Dr. Farkas István Gergő igazgató, Völgységi Múzeum

 

13:35-14:05 Audiovizuális archívumok: Jó gyakorlatok bemutatása

Földi Krisztina Mozgóképarchívum vezető, MTVA Archívuma, Kabán Benedek műszaki- és fejlesztési menedzser, NFI-Filmarchívum

 

14:05- Kérdések, vita

 

2024. április 22-én, hétfőn múzeumpedagógiai módszertani szakmai napot szervez a Déri Múzeum Hátrányos helyzetűek és a múzeumok címmel.

A részvétel előzetes regisztrációhoz kötött, melynek határideje: 2024. április 15. 14.00

Regisztrálni a Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát. e-mail címen tudnak. 

 

A szakmai nap részletes programja a következő: 

10.00- 10.30  Regisztráció

10.30- 11.00  A gondoskodó múzeum kapujában Dabi-Farkas Rita, a Ludwig Múzeum múzeumpedagógusának előadása

11.00- 11.10  Kávészünet

11.10- 12.30  A művészettel nevelés fejlesztő lehetőségei címmel L. Ritók Nóra, az Igazgyöngy Alapfokú Művészeti Iskola igazgatójának workshopja, valamint

Nyitott, befogadó, hozzáférhető. Ilyen a múzeum? címmel Dabi-Farkas Rita, a Ludwig Múzeum múzeumpedagógusának workshopja

 

A szakmai napot a Megélt mesék című könyv bemutatója követi:

 

Déri Múzeum

Alkategóriák

 

 

 

Országos
Muzeológiai Módszertani
és Információs Központ