November 28-29-én ismét sikeres rendezvény került megrendezésre a Magyar Nemzeti Múzeum Közgyűjteményi Központ Magyar Nemzeti Múzeum (MNMKK MNM) Dísztermében. 11. MuseumDigit konferenciánkon a plenáris előadások, kerekasztal-beszélgetés és a szünetek alatti kötetlenebb diskurzus formájában volt lehetőség a tapasztalatcserére.
A megnyitón Demeter Szilárd, az MNMKK elnöke és Dr. Zsigmond Gábor, az MNMKK MNM főigazgatója köszöntötte a konferencia résztvevőit.
Az első plenáris előadást Chiara Bonacchi, az Edinburgh-i Egyetem docense tartotta meg, Hogyan formálja a digitális muzeológia a kulturális demokráciát? címmel. Ezt követte Kómár Éva az MNMKK MNM Országos Muzeológiai, Módszertani és Információs Központ főosztáylvezetőjének Hogyan tovább múzeumi digitalizáció? Eredmények, tanulságok, új horizontok című áttekintő prezentációja.
Chiara Bonacchi és Kómár Éva felvezető, gondolatébresztő előadása után egy izgalmas és tartalmas szakmai kerekasztal-beszélgetés keretében a hazai közgyűjteményi digitalizáció helyzetébe nyerehettek bepillantást a résztvevők Bodonovits Regina, Cselovszki Zoltán, Mészáros Tamás, Török Róbert és Dr. Zsigmond Gábor diskurzusán keresztül, Makranczi Zsolt vezetésével.
Egy rövid szünetet követően a Hibrid múzeum – újratervezett élmények című szekció következett. A szekció első előadása Livio de Luca Párizsi Notre-Dame: a digitális adatok és a multidiszciplináris tudás katedrálisa a kulturális örökségvédelemben című prezentációja volt. Livio a párizsi Notre-Dame helyreállításáért felelős adatmunkacsoport koordinátora 2019 óta, ehhez kapcsolódó munkásságáról osztott meg érdekes tényeket a közönséggel. Flaminia Iacobucci és Ruggero de Blasi a Digitális Érettségi Értékelés (DMA) modellt mutatták be olasz múzeumok és kulturális intézmények példáján keresztül, egy QR kód segítségével pedig a résztvevők saját intézményüket is tesztelhették. Az ebédszünetet követően Sandro Debono tartotta meg prezentációját a délelőtt során megkezdett szekciót folytatva. Ruttkay Zsófia, a MOME TechLab alapítója azokkal a kulturális örökség intézmények számára pilot jelleggel vagy megrendelésre készített digitális alkalmazásokkal kapcsolatban osztotta meg tapasztalatait, amelyek hazai és nemzetközi szakmai díjakat is elnyertek. Ezt követően Varga Benedek és Alister Carter közös előadásában a SHIFT projektet mutatta be.
Az első nap zárásaként a Megtett lépések – hazai trendek című szekcióban Odler Zsolt Örökségvédelmi mintaprojekt a székelyföldi múzeumokban: digitalizálás együttműködésben című előadása mellett Szatucsek Zoltán főlevéltáros az új technológiák tartalom-feldolgozásában történő felhasználását bemutató prezentációját és Palkó Gábor a magyar nyelvre optimalizált nyelvmodellek közgyűjteményi környezetben való felhasználásáról szóló előadását hallgathatták meg a konferencia résztvevői.
A konferencia második napjának szakmai programja szintén egy kerekasztal-beszélgetéssel indult. A közép-európai közgyűjteményi digitalizáció helyzetéről Karolina Taban, Ines Vodopivec, Viola Winkler és Kreiter Attila beszélgettek, Dr. Kinde Anna vezetésével.
A kerekasztal-beszélgetést követően a mesterséges intelligencia (MI) és a digitális újítások témái kerültek fókuszba. A Mesterséges intelligencia – hatások és mellékhatások szekció első előadását Szaniszló Zoltán tartotta meg, aki a nemrégfelújított MNMKK MNM Báthori István Múzeum élményközpontú technológiai újításairól beszélt. Misetics Mátyás Kultúra és mesterséges intelligencia: Lehetőségek és kérdések című prezentációjában bemutatta az MI vizuális kultúrára gyakorolt hatásait, bevonva a közönséget is a közös gondolkodásba. Ki hitte volna milyen nehéz eldönteni két kép közül, hogy melyik valós és melyik pedig generatív MI segítségével generált? Horváth Katalin technológiai jogász bemutatójából a jövő évben több ütemben hatályba lépő, az Európai Unió által elfogadott MI-törvényt ismerhették meg részletesebben a résztvevők.
A szünetet követően Areti Damala Kiterjesztett valóság a múzeumi tanulás és jelentésteremtés szolgálatában című előadásával nyitotta meg a Digitális újítások – látogatói interakciók szekciót, majd Lukas Wirsching nyújtott betekintést a Berlini Természettudományi Múzeummal közös kutatási projektjébe, amely a digitális és fizikai múzeumi élmények összekapcsolásának új módjait vizsgálja. Stephen Gray a Bristoli Egyetemen található Bizonytalan Tér Múzeumot (Uncertain Space Museum), egy kizárólag virtuális múzeumot mutatott be. A hatéves fejlesztés lényege, hogy egy kizárólag virtuálisan létező térben biztosít hozzáférést a kulturális és tudományos gyűjteményekhez. Az ebédszünet előtti utolsó prezentációban a Magyar Pénzmúzeum és Látogatóközpontot mutatta be Hergár Eszter igazgatónő.
A délután szintén a digitális újítások jegyében folytatódott, a második nap, valamint a konferencia záró szekciójával, melynek a Digitális újítások – állományvédelem címet adtuk. Az egyik legizgalmasabb témakörben Albert Ádám és Mézes Attila közös előadásából megismerhettük a Digitális Formaképzés Labor feladatait és céljait. A kutató-fejlesztő entitás összekapcsolja a hagyományos és digitális formaképzési technikákat, az elméleti ismereteket, az eszközöket és a gyakorlati alkalmazásokat. Szipőcs Krisztina a Ludwig Múzeum igazgatóhelyettese A born digital tartalmak archiválási és műtárgykezelési gyakorlata napjainkban című előadásában vizsgálta a digitális művészet helyét és szerepét a kortárs művészeti múzeumokban. A 3D szkennelés és nyomtatás alkotási folyamatokba történő beépítéséről Dezső Renáta mesélt, aki izgalmas és hihetetlenül komplex előadásában bemutatta, hogyan használható a digitális technológia az oktatási folyamat részeként, kiemelve az anyag- és technológiahasználat innovatív megoldásait. Számos olyan projektet ismertetett, amelyek során a hallgatók gyakorlati tapasztalatokat szerezhettek. A konferencia utolsó előadása A gyűjtemények megőrzéséről: a technológia szerepe a múzeumi raktározásban címet viselte. Lara Corona elmondta, hogy az ICOM-mal végzett globális felmérés rámutatott arra, hogy a gyűjtemények 74%-a tárolva van, ezek 80%-a pedig túl sérülékeny a kiállításhoz. Az olyan technológiák pedig, mint a digitalizáció, vagy a mesterséges intelligencia segítségére lehet a múzeumoknak a gyűjtemények védelmében és megosztásában, azáltal, hogy elősegítik a kulturális javak megőrzést és fenntartható megoldást kínálnak.
A 2024-es MuseumDigit konferencia mindkét napja sikeresen zárult, érdekes témák, izgalmas prezentációk, elgondolkodtató meglátások hangzottak el, amelyek pozitív, gondolatébresztő hatásai az előadókhoz érkezett kérdésekben is megjelentek.
Kómár Éva zárógondolataiban megköszönte az MNMKK MNM OMMIK csapatának fantasztikus helytállását és a sikeres lebonyolításért felelős hangosító- és tolmács cégek munkáját, valamint kiemelte, milyen fontos, hogy együtt gondolkozhattunk és együtt készíthettük elő a jövő múzeumának szellemi táptalaját.